Csak magamra vethetek, hogy irodalmár létemre Sajó Sándor („költő, tanár, drámaíró, az MTA levelező tagja”) neve csak valahol tudatom leghátsó, pókhálós zugaiban mozdít meg valamit, azt is halkan. Műveletlen tahó, aki vagyok, tudhatnám (azóta utánanéztem), hogy Sajó nemcsak levelező tagja lett az Akadémiának élete végén, de egyenesen „egy ideig a Verbász és Vidéke c. lapot is szerkesztette”. A patvarba.
Sajó Sándor azon a listán szerepel, amelyet a nemzeti összetartozás napja alkalmából létesített Nemzeti Összetartozás portál egyik lapja közöl „Kárpát-haza szülöttei” címmel. Nem, nem sorolja fel „Kárpát-haza” összes szülöttjét, ne tessenek megijedni, csak „hazánk kiemelkedő alakjai[t], akik a mai Magyarország határain kívül születtek (a teljesség igénye nélkül)”. Nemcsak azok szerepelnek tehát a listán, akiket életük során bármi módon érintett, hogy a trianoni szerződés következtében szülőhelyük immár nem tartozik Magyarországhoz, hanem Mátyás királytól Adyig és Zrínyi Miklóstól a Bolyaiakig számos neves személy. Nincs viszont olyan, aki nem hazánkban lett híres (Ľudovít Štúr, Octavian Goga vagy Danilo Kiš). További problémát jelenthetnének azok, akik a három részre szakadt ország nem magyar részében születtek – szerencsére a történelem megkímélt bennünket a nagy emberektől ebben a korszakban.
Mármost kétharmaddal talán még a grammatikai szabályok is módosíthatók. A kormány nagyon akarja, szenvedélyesen kívánja, lelkesen követeli, hogy a „Kárpát-haza” szó mostantól viselkedjen úgy, mint a „Belgium”, „Csehország” vagy „Indonézia” szavak – vagyis ne álljon előtte névelő, pfuj, legyen ez virtigli tulajdonnév, ha addig élünk is, a kirelejzumát. Ezért a címben így szerepel: „Kárpát-haza szülöttei” – persze, hát ki hallott már olyat, hogy „a Magyarország/a Németország/a Svájc szülöttei”? Nem kell névelő. És szégyellje magát mindenki, akinek a „Kárpát-Duna Nagyhaza” jut az eszébe, vesse ki abból a romlott agyából az efféle szálasista gondolatokat, ugyan már, a kormánynak esze ágában sem volt, sose hallott erről.
(Meg volnának lepve „Kárpát-haza” azon „szülöttei”, akik a sors szeszélye folytán Fiumében, Raguzában vagy Rohoncon jöttek a magyar világra, hogy ugyan hol van ott Kárpát; de ez már csak ilyen ősi hagyományokon alapuló megnevezés lehet, ahogyan egy egész megyét vagy tartományt olykor jelentéktelen falvak után neveznek el.)
Vissza tehát a listához. Mint megtudjuk, Dózsa György arról nevezetes, hogy „hadvezér” – a felkelés, lázadás, pláne a parasztok emlegetése nem illik az ünnepélyes felsorolásba. Viszont aki történetesen a keleti országrészbe született, különösen ha tollforgató, kiérdemli az „erdélyi” jelzőt (legalábbis némelyik: Wass Albert, Nyirő József igen, Dsida már nem), és hangsúlyt kap, ha valaki az MTA tagja volt – így Madách esetében, akiről ez az egyik utolsó tény, ami az eszünkbe jut.
Tessék gondosan studírozni „Kárpát-haza szülötteinek” listáját (nincs névelő, a szádra ütök!), lehet, hogy negyedikén kikérdezik.
