Messzemenően

  • Kálmán C. György
  • 2012. szeptember 3.

Első változat

Okulva kedves kollégám alapvető fontosságú felismeréséből, miszerint „a magyar politikai közegben az ember nem szívesen ír bele olyan dolgokat politikai publicisztikába, melyeknek megértése 1 (egy) logikai lépés megértését követeli”, lassan, egyszerűen, példával illusztrálva világítanám meg a Külügyminisztérium közleménye egy mondatának hátterét.

Mint bizonyára már mindenki fejből idézi, a „Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium” aláírással megjelent közleményben volt olvasható ez a mondat: „Magyarország messzemenően tiszteletben tartja a keresztény Örményországot, továbbá az örmény nép kultúráját és hagyományait. Magyarország az örmény fél diplomáciai kapcsolatokat érintő lépését sajnálatosnak tartja.”

Jó, tudom, „tartja” kétszer két mondatban, felejtsük el. „Messzemenően tiszteletben”, iszonyú, de mindegy. Értelmezzük egy kicsit.

Példamondat: Kedvelem a piros Bergengóciát.

Mit akar mondani a beszélő? Persze azt, hogy kedveli Bergengóciát; de nem véletlenül teszi oda a jelzőt, a „piros” szót. Vannak ritka esetek, hogy azonos nevű országból kettő is van (például „[Népi] Demokratikus” az egyik, vagy „Észak-”, régebben „Belga-”, és így tovább) – de ezt a változatot elvethetjük. A „keresztény Örményország” kifejezés nem az egyik Örményországot különbözteti meg egy másiktól, hanem a közlemény fogalmazója jelezni akarja, hogy az ország, amelyről beszél (valamilyen értelemben, bármit jelentsen is ez) – keresztény. Nem muszlim, zsidó vagy buddhista. Hogy tudjuk. Hogy emlékeztessen, ha elfelejtenénk.

Nem akármilyen ország ez, hanem, barátaim, keresztény.

Mármost megspórolom azt az eszmefuttatást, ami akörül zajlana, mely országok nevezik magukat kereszténynek, s mely országokról mondanánk (vagy mondaná a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium), hogy keresztények. Mindenki végezze el otthon, magában, saját szavaival, házi feladat. De vajon miért hozza ezt hangsúlyosan a tudomásunkra a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium? Ha nem az egyik Örményországot különbözteti meg a másiktól, akkor nyilván Örményországot más (nem keresztény) országoktól; tehát azt jelzi, hogy a „messzemenően tiszteletben tartás” ennek a sajátosságnak (is) szól. Nem véletlen, hogy nem „a kis-ázsiai Örményország” vagy „az örmény államnyelvű Örményország” szerepel a szövegben (holott ezek is vitathatatlanul igaz állításokat implikálnának). A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium számára fontos, hogy ez az ország éppen keresztény. Játsszunk el a gondolattal: ha az Azerbajdzsánnak kiadott gyilkos helyett Örményországnak adtunk volna ki egy eszement örmény merénylőt, akkor most „a muszlim Azerbajdzsán”-t biztosította volna messzemenő tiszteletéről a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium? Vagy – fordítva – próbálgassuk csak végig: vajon megemlékezne-e egy közlemény „a keresztény Németország”-ról? „A keresztény Luxemburg”-ról? „A keresztény Csehország”-ról? Nyilván nem. De most, itt akkor miért?

Nem vitatva egy másik blogger megállapítását, miszerint a Külügyminisztérium közleményének Örményország kereszténységére vonatkozó megjegyzése, idézem, „gyomorforgató”, idézet vége, a mondat még folytatódik: „továbbá az örmény nép kultúráját és hagyományait”, mármint hogy azt is tartja, messzemenően tiszteletben. Miért van ez ideírva? A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium szeretné, ha tudnánk, ő tudja: ennek a keresztény országnak van kultúrája és vannak hagyományai.

Jé.

Őszinte érdeklődéssel várom azon népek (országok) listáját, amelyekről ez nem volna elmondható. Ahol nem volna kultúra meg hagyomány.

De legyünk megértőek: azt a nyomorult egyetlen bekezdést, amit végül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium kiizzadt magából, meg kellett tölteni, valahogy összehoztak egy pluszmondatot, talán még örültek is neki, tettek egy gesztust, finoman érzékeltették a vallási együvé tartozást, fitogtatták a tájékozottságukat, beszúrták még a „messzemenően”-t is (jó sok betű!) – aztán hogy ez mennyire gusztusos, az igazán nem az ő dolguk.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.