Messzemenően

  • Kálmán C. György
  • 2012. szeptember 3.

Első változat

Okulva kedves kollégám alapvető fontosságú felismeréséből, miszerint „a magyar politikai közegben az ember nem szívesen ír bele olyan dolgokat politikai publicisztikába, melyeknek megértése 1 (egy) logikai lépés megértését követeli”, lassan, egyszerűen, példával illusztrálva világítanám meg a Külügyminisztérium közleménye egy mondatának hátterét.

Mint bizonyára már mindenki fejből idézi, a „Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium” aláírással megjelent közleményben volt olvasható ez a mondat: „Magyarország messzemenően tiszteletben tartja a keresztény Örményországot, továbbá az örmény nép kultúráját és hagyományait. Magyarország az örmény fél diplomáciai kapcsolatokat érintő lépését sajnálatosnak tartja.”

Jó, tudom, „tartja” kétszer két mondatban, felejtsük el. „Messzemenően tiszteletben”, iszonyú, de mindegy. Értelmezzük egy kicsit.

Példamondat: Kedvelem a piros Bergengóciát.

Mit akar mondani a beszélő? Persze azt, hogy kedveli Bergengóciát; de nem véletlenül teszi oda a jelzőt, a „piros” szót. Vannak ritka esetek, hogy azonos nevű országból kettő is van (például „[Népi] Demokratikus” az egyik, vagy „Észak-”, régebben „Belga-”, és így tovább) – de ezt a változatot elvethetjük. A „keresztény Örményország” kifejezés nem az egyik Örményországot különbözteti meg egy másiktól, hanem a közlemény fogalmazója jelezni akarja, hogy az ország, amelyről beszél (valamilyen értelemben, bármit jelentsen is ez) – keresztény. Nem muszlim, zsidó vagy buddhista. Hogy tudjuk. Hogy emlékeztessen, ha elfelejtenénk.

Nem akármilyen ország ez, hanem, barátaim, keresztény.

Mármost megspórolom azt az eszmefuttatást, ami akörül zajlana, mely országok nevezik magukat kereszténynek, s mely országokról mondanánk (vagy mondaná a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium), hogy keresztények. Mindenki végezze el otthon, magában, saját szavaival, házi feladat. De vajon miért hozza ezt hangsúlyosan a tudomásunkra a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium? Ha nem az egyik Örményországot különbözteti meg a másiktól, akkor nyilván Örményországot más (nem keresztény) országoktól; tehát azt jelzi, hogy a „messzemenően tiszteletben tartás” ennek a sajátosságnak (is) szól. Nem véletlen, hogy nem „a kis-ázsiai Örményország” vagy „az örmény államnyelvű Örményország” szerepel a szövegben (holott ezek is vitathatatlanul igaz állításokat implikálnának). A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium számára fontos, hogy ez az ország éppen keresztény. Játsszunk el a gondolattal: ha az Azerbajdzsánnak kiadott gyilkos helyett Örményországnak adtunk volna ki egy eszement örmény merénylőt, akkor most „a muszlim Azerbajdzsán”-t biztosította volna messzemenő tiszteletéről a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium? Vagy – fordítva – próbálgassuk csak végig: vajon megemlékezne-e egy közlemény „a keresztény Németország”-ról? „A keresztény Luxemburg”-ról? „A keresztény Csehország”-ról? Nyilván nem. De most, itt akkor miért?

Nem vitatva egy másik blogger megállapítását, miszerint a Külügyminisztérium közleményének Örményország kereszténységére vonatkozó megjegyzése, idézem, „gyomorforgató”, idézet vége, a mondat még folytatódik: „továbbá az örmény nép kultúráját és hagyományait”, mármint hogy azt is tartja, messzemenően tiszteletben. Miért van ez ideírva? A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium szeretné, ha tudnánk, ő tudja: ennek a keresztény országnak van kultúrája és vannak hagyományai.

Jé.

Őszinte érdeklődéssel várom azon népek (országok) listáját, amelyekről ez nem volna elmondható. Ahol nem volna kultúra meg hagyomány.

De legyünk megértőek: azt a nyomorult egyetlen bekezdést, amit végül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium kiizzadt magából, meg kellett tölteni, valahogy összehoztak egy pluszmondatot, talán még örültek is neki, tettek egy gesztust, finoman érzékeltették a vallási együvé tartozást, fitogtatták a tájékozottságukat, beszúrták még a „messzemenően”-t is (jó sok betű!) – aztán hogy ez mennyire gusztusos, az igazán nem az ő dolguk.

Figyelmébe ajánljuk

Dr. Archipelago

  • - turcsányi -

Az 1976-os svédországi választások kampányidőszakában Olof Palme miniszterelnök ismét 1973-as kihívójával, Thornbjörn Fälldinnel vitázott.

Magától nem jutott eszébe

A francia irodalom fenegyereke vagy punkja a regényeiben kritikusan és saját tapasztalatai alapján ábrá­zol­ja a társadalom peremére szorult emberek életét. Szegény és diszfunkcionális családban élt, de tizenévesen megszökött, hogy a groupie-k életét élje. Csoportos nemi erőszak áldozata lett, majd prostituáltnak állt és függőségekkel küzdött. 1994 óta az írásból él. Új regényének fő motívuma a #metoo.

Mint a talajvíz

Hetvenes évek vége, isten tudja, milyen fejtágító, polgazd, gazdaságföldrajz, valami. Az előadó föláll a katedrára, kezében krétával a táblához lép, és felrajzol egy csinos grafikont, két égnek meredő egyenessel: a vízszintes tengelyen az évszámok, a függőlegesen valami baromság, népboldogság, országsiker, világmegváltás, ilyesmi.

49 117

Itt valaki belülről bomlaszt. Vagy csak simán hülye. Bármelyik is, nem volt jó ötlet Orbán Viktor kampánycsapata részéről „exkluzív részletekkel” bemutatni, milyen hősies munkát végzett a kormány a koronavírus-járvány idején.

A vesztes győztes

Izrael a tűzszünettel súlyos árat fizet a túszok kiszabadításáért. De valójában az október 7-i katasztrófát előidéző vétkeiért büntetik: a gázai határ elhanyagolásáért, a figyelmeztető jelek semmibe vételéért, a hibás katonai döntésekért, a Hamász alulértékeléséért. A hübriszért.

Búcsú az egyezménytől

  • Jávor Benedek

Hivatalba lépését követő egyik első intézkedéseként Donald Trump valóra váltotta azt, amit sokan – támogatói és ellenfelei közül egyaránt – vártak tőle. Látványos gesztussal bejelentette az Egyesült Államok kilépését az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó párizsi egyezményből.

A pokol kapui

Milyen kormányzati, helyhatósági és közigazgatási intézkedések segítették Magyarországon a zsidók elűzését és haláltáborokba küldését? Milyen volt az élet a gettókban? Az akkori békési megyeszékhely, Gyula mindennapjain keresztül idézzük föl a hétköznapok borzalmát.

Itt a szabály, hol a szabály

Bár Csák János tavaly júniusi lemondásával úgy tűnt, süllyesztőbe kerül a miniszter fő művének tartott kulturálistörvény-tervezet, utóda, Hankó Balázs felügyeletével a botrányos szöveg több eleme is átszivárgott egy salátatörvénybe rejtve. Mit mutat a kulturális szféra körüli újabb kormányzati barkácsolás?

Budapest bejelentkezett

Élve elővásárlási jogával, a főváros elhappolná az arab befektetők elől a rákosrendezői fejlesztési területet, a kormány pedig próbálja leszerelni Karácsonyékat. A helyzet jogilag is igen zavaros.

Nincs az a pénz

Első pillantásra drasztikus az ösztöndíjas férőhelyek számának csökkenése, a minisztérium viszont felsőoktatási „hozzáférési fordulatról” beszél. Ám alaposabb vizsgálat után sem lehetünk nyugodtak, miután a diplomások arányát tekintve csaknem sereghajtók vagyunk az unióban.