Nagy szavak

  • Kálmán C. György
  • 2015. október 14.

Első változat

A miniszterelnök bejelentette, hogy nagy változások vannak a világban, és hogy ezek komoly kihívást jelentenek mindenki számára. Aha.

…És a politikus homályos szemmel tekintett a messzeségbe, elgondolkodott, és halálos csöndben, melyet a feszülten figyelő közönség pisszenése sem zavart meg, kijelentette: „a modern világ gyors változása kihívás elé állítja a demokratikus politikai rendszereket, legyen szó akár a modern kori népvándorlásról vagy a világgazdaság digitalizációjáról.”

Hallottuk a szót.

Meg is értettük, mert hát mi mást is mondhatott volna? Azt, hogy a modern világ nem (vagy lassan) változik? Hogy nincsenek kihívások? Hogy semmi nem történik? Ugyan. Nagyot és vészjóslót (vagy nagyon ígéreteset) kell mondani, és hát vannak dolgok, amik amúgy is mindig igazak (a világ változik), vagy ha nem igazak is, nemigen ellenőrizhetők, vagy ha ellenőrizhetően nem igazak – kit érdekel?*

A jelentőségteljes és súlyos megszólalás a lényeg, nem az igazság. Az a fontos, hogy a Nagy Szavak, amelyek elhangzanak, éppen a megfelelő pillanatban és a legalkalmasabb szájból szóljanak. Arra is fel kell készülnünk (számíthatunk rá, reménykedhetünk vagy retteghetünk), hogy következményei lesznek: fejek hullanak, csillagzatok emelkednek, államtitkárok kineveztetnek, adók bevezettetnek, háttér-kutatóintézetek alapíttatnak, elbocsátások foganatosíttatnak, közbeszerzések beindulnak, lészen sírás és fogaknak csikorgatása, szépséges szűz leányok (nagy szemű hurik) jőnek.

Úgy nevezi ezt a (franciás műveltségű) angol, hogy clairvoyance. A tisztánlátás képessége, amely csak a kiválasztottaknak adatik meg: a lényeg megpillantásának adománya, ami a világ folyását is megváltoztathatja, ha megfelelő pillanatban, értő füleknek zendül fel A Szó.

Ilyenkor az ember hajlamos elgondolkodni ezeken a szavakon: „A menekültek között lehetnek olyanok, akik »bizonyos küldetéssel érkeznek«.”

És felsóhajtani: vannak pedig itthon is elegen, akiknek küldetésük van, sajnos.


* Már-már szégyellem idecitálni a jól ismert viccet, de hát elkerülhetetlen. Az egyik változata így szól:

Három bóher, a berdicsevi, a sklówi és a slavutai arról vitáznak, hogy melyikük rabbija képes nagyobb csodákra. A berdicsevi kezdi:

– Egyszer hetekig nem esett az eső, a rabbink kiment a határba, a kezét az égnek emelte, s lásd: azonnal esni kezdett!

– Az semmi – kontrázik a sklówi bóher –, egyszer megjelentek a kozákok, hogy felégessék nálunk a zsidónegyedet, a mi rebbénk kiállt eléjük, és egy pillantására meghátráltak!

– Ez is csak semmi – szólal meg a slavutai –, a mi rebbénk kiment a falu határába, és felkiáltott: Ég Lemberg! Pedig Lemberg kétszáz mérföld tőlünk.

– És ti erre mit csináltatok?

– Összepakoltunk, rohantunk Lembergbe, de nem égett ott semmi.

– De hol itt akkor a csoda?

– Na hallod, hát ellát odáig!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.