A név hallatán jazzkávézóra tippelnénk. Olyanra, ahol van Beamter Bubi- és Bolond Kovács-emléksarok, ahol a takarító dobseprűvel dolgozik záróra után, ahol legfeljebb teakonyha van, az is csak a személyzetnek. De a valóság ennél is káprázatosabb! Igaz, hogy dobolni legfeljebb a várakozás közben lehet az asztalon, és kávékülönlegességeket sem mérnek itt, ám az ételválaszték zavarba ejtő, már ami a mennyiséget illeti. És ha ehhez még hozzátesszük, hogy a Drum Café alcíme: Langosh & Gulash Bar, honlapjukon pedig a kockás abrosz, a pirospaprika és a bogrács dominál, egyértelmű, hogy itt valami félreértés lehet. Még akkor is, ha a drumra logikus magyarázat, hogy a hely a Dob utca 2. alatt található.
De a nagy meglepetés csak azután következik, hogy a névvel kapcsolatos ellentmondáson túltesszük magunkat. Szombat délután úgy sikerül asztalt fognunk, hogy éppen felállnak az egyiktől. Noha nem voltak illúzióink, és a café meghatározást szimpla turistalehúzóként könyveltük el, az étlap láttán mindent visszavonunk. Olyan, mintha 20 évet visszamennénk az időben – nemcsak a választék, de az árak miatt is. A háromfogásos menük közül az 1990 forintos a legdrágább, ráadásul három teljes adagot jelent, vagyis szó sincs az ilyenkor szokásos zónázásról. De a főételek ára sem pénztárcaszaggató: 1500 forint alatt van minden.
A vegetáriánus menü (1690 Ft) minden elemében hozza a kifőzdei átlagot, legyen szó a sajtkrémlevesről, a lecsós nokedliről vagy a somlói galuskáról. A különbség legfeljebb annyi, hogy egy „önkiben” ugyanez többe fáj, és ott kiszolgálás sincs.
A csésze babgulyás (590 Ft) is egész jó. Van benne marhahús meg kolbász, kellemesen meleg, az íze is megfelelő. Legfeljebb attól jövünk zavarba, hogy összesen egy szem bab van benne. Ennél sokkal nagyobb csalódás a magyaros pelmenyi (1490 Ft), amit az étlapon Putyin képével hirdetnek. A tészta papírízű, a benne lévő töltelék azonosíthatatlan. Olyan, mint valami előregyártott tömegtermék, melynek elkészítése abból áll, hogy forró vízbe kell dobni. De messze még a pince alja! Mivel csak egyszer élünk, desszertként a nutellás lángost (1050 Ft) választjuk, melynek elfogyasztása akkor is megtestesült bátorságpróba lenne, ha minden alkotóeleme tökéletes volna. Hát még így! Képzeljenek el egy szottyadt, szivacsos állagú lángost, amire nutellát kentek, félbehajtották, majd ráspricceltek egy fél flaska műtejszínhabot… És ez nem vicc!
