| ||
Az Öreg-hegy (187 m) nemcsak Székesfehérvár Rózsadombja, akad ott más látnivaló is. Az Aranybulla- és millenniumi emlékművek a szokásos uncsi műalkotás/remek panoráma képletet mutatják, de a Bory-vár, ami a névadó szobrász-építész-telektulajdonos (B. Jenő) főleg vasbetonban megtestesült életműve, „saját tervei és fantáziája alapján, gyakran két keze munkájával 40 nyáron keresztül épült”, valóban elképesztő. Azonban a legklasszabb hely mégiscsak a Bánya-tó, ami valóban bányatónak indult, de ma már a horgászok és az illegális fürdőzők kedvenc terepe. Ráadásul Bányató néven étterem működik a partján.
A zuhogó eső miatt behordták az asztalokat a teraszról, pedig épp a sokat emlegetett csodálatos kilátás miatt vettük célba. A belső az ezredfordulós wellnesspanzió-stílus tipikus példája: elegáns, közepes színvonalú bútorok, gyenge tájképek a falon, műbőr borítóba csomagolt étlap. A teríték kifogástalan.
A bazsalikomos fetakrém olívaolajjal locsolt paradicsomkarikákkal nevű előétellel (1380 Ft) indítunk: a krém üvegtálban hever a szeletelt paradicsomok ágyán – mellé az átlagosnál is átlagosabb pirítós kenyér fut be. Tök görög holmi: leginkább a közérti, ízesített vajakra emlékeztet, simán el tudnánk képzelni műanyag dobozban, „Akropolisz” márkanévvel. Viszont a paradicsomnak nem a közepes olívaolaj miatt van íze, hanem önmagában. Ne becsüljék le az ilyesmit, mostanában egyáltalán nem magától értetődő!
A tűzforró májgombóclevesről (590 Ft) már nem mondható el ugyanez, akkor is teljesen íztelen, amikor kihűlt. Most értjük csak meg, hogy a különben remekül dolgozó pincér miért hozott mellé valami „nagyon csípőset”, bánjuk is, hogy nem éltünk a lehetőséggel. De még jobban bánnánk, ha az Ausztriából érkezett, ún. biomarhahátszínt (2650 Ft) is kihagytuk volna! Mert legyünk ezután hazátlan bitangok, ócska nemzetárulók, de akkor is csak azt mondhatjuk, hogy ez a közepesre sütött, fűszervajas cucc sokkal emlékezetesebb, mint bármi, amit eddig szürke marhából tettek elénk. Azért gondoskodtak arról is, hogy az örömünk mégse legyen teljes: a krumplipürét talán cipőfelsőrész-készítők tudnák a legjobban hasznosítani.
A tiramisut (550 Ft) meg azok, akik kizárólag a mennyiséget nézik, ha édességet tesznek eléjük.
