Bányató – Székesfehérvár

  • ételhordó
  • 2014. szeptember 12.

Ételhordó

Illegális fürdőzők bazsalikomos fetakrémmel.
false

Az Öreg-hegy (187 m) nemcsak Székesfehérvár Rózsadombja, akad ott más látnivaló is. Az Aranybulla- és millenniumi emlékművek a szokásos uncsi műalkotás/remek panoráma képletet mutatják, de a Bory-vár, ami a névadó szobrász-építész-telektulajdonos (B. Jenő) főleg vasbetonban megtestesült életműve, „saját tervei és fantáziája alapján, gyakran két keze munkájával 40 nyáron keresztül épült”, valóban elképesztő.  Azonban a legklasszabb hely mégiscsak a Bánya-tó, ami valóban bányatónak indult, de ma már a horgászok és az illegális fürdőzők kedvenc terepe. Ráadásul Bányató néven étterem működik a partján.

A zuhogó eső miatt behordták az asztalokat a teraszról, pedig épp a sokat emlegetett csodálatos kilátás miatt vettük célba. A belső az ezredfordulós wellnesspanzió-stílus tipikus példája: elegáns, közepes színvonalú bútorok, gyenge tájképek a falon, műbőr borítóba csomagolt étlap. A teríték kifogástalan.

A bazsalikomos fetakrém olívaolajjal locsolt paradicsomkarikákkal nevű előétellel (1380 Ft) indítunk: a krém üvegtálban hever a szeletelt paradicsomok ágyán – mellé az átlagosnál is átlagosabb pirítós kenyér fut be. Tök görög holmi: leginkább a közérti, ízesített vajakra emlékeztet, simán el tudnánk képzelni műanyag dobozban, „Akropolisz” márkanévvel. Viszont a paradicsomnak nem a közepes olívaolaj miatt van íze, hanem önmagában. Ne becsüljék le az ilyesmit, mostanában egyáltalán nem magától értetődő!

A tűzforró májgombóclevesről (590 Ft) már nem mondható el ugyanez, akkor is teljesen íztelen, amikor kihűlt. Most értjük csak meg, hogy a különben remekül dolgozó pincér miért hozott mellé valami „nagyon csípőset”, bánjuk is, hogy nem éltünk a lehetőséggel. De még jobban bánnánk, ha az Ausztriából érkezett, ún. biomarhahátszínt (2650 Ft) is kihagytuk volna! Mert legyünk ezután hazátlan bitangok, ócska nemzetárulók, de akkor is csak azt mondhatjuk, hogy ez a közepesre sütött, fűszervajas cucc sokkal emlékezetesebb, mint bármi, amit eddig szürke marhából tettek elénk. Azért gondoskodtak arról is, hogy az örömünk mégse legyen teljes: a krumplipürét talán cipőfelsőrész-készítők tudnák a legjobban hasznosítani.

A tiramisut (550 Ft) meg azok, akik kizárólag a mennyiséget nézik, ha édességet tesznek eléjük.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.