Púder

  • ételhordó
  • 2015. december 11.

Ételhordó

Szellemes rakott krumpli a bárszínházban.

Lehet, hogy bennünk van a hiba, de soha nem hallottunk a Púder Bárszínházról. Pedig nem a világvégén működik, hanem a Ráday utca 8. alatt – lehet, hogy ez a baj? Ki jár a „éttermek utcájába” színházazni? Aki kínai piacon keres perzsabundát. Nos, úgy tűnik, hogy tudják ezt a működtetők is. Igaz, hogy olykor-olykor megtekinthetők a Playback társulat, a Grand Nyitott Impróműhely és mások produkciói, kiállításai, koncertjei stb. (részletes program a puderbar.hu honlapon), állandónak azonban kizárólag az étkezés tekinthető – ahogy hirdetik, „világkonyha és autentikus ízek”. Azt, hogy elsősorban a konyha felől fúj a szél, jól mutatja, hogy vasárnap kora délután nincs se koncert, se kiállításmegnyitó, még egy stand-up komédiás se, de alig kapunk asztalt.

false

Mivel mégiscsak színházban vagyunk, a rendkívül komoly felszolgálóról nem tudjuk eldönteni, hogy csak szerepet játszik, vagy tényleg ennyire fontos neki a szakma. Viszont a csirkemell római salátalevelekkel, cézár dresszinggel (1550 Ft) nevű étel várakozásainkkal ellentétes. Oké, hogy van benne római salátalevél meg csirkemell is, nem is rossz, ám csínján bántak a dresszinggel. Elég száraz a cucc, amit tovább fokoznak a leginkább kétszersült állagú pirítósdarabkák. A sütőtökkrémleves zöldségszalmával (750 Ft) pontosan olyan, mint egy átlagos hazai sütőtökkrémleves zöldségszalma nélkül, viszont a zöldséges quesadilla avokádókrémmel és babpürével (1390 Ft) sokkal nagyobb siker lenne ugyanezen a pályán. Szellemes a rakott krumplijuk, amit úgy hívnak: mangalicakolbásszal rakott snidlinges burgonya főtt tojással (1900 Ft) – az benne a pláne, hogy a hozzávalókat tényleg egymásra „rakták”. Leginkább egy sós pitére emlékeztet, tetejében egy fél szál kolbásszal meg a főtt tojással, de szerencsére nemcsak látványos, hanem jó is. Persze csak azután, hogy leromboltuk és összekevertük a művet.

A gesztenyemousse diós meggyraguval (950 Ft) érdekes, de túl édes próbálkozás.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.