La Guna

  • kertész lesek
  • 2016. augusztus 4.

Ételhordó

Szusi Csepelen

Elég vészjósló, hogy a csepeli Bajcsy-Zsilinszky utat a Vágóhíd utca keresztezi, de pánikra semmi ok! Nyugis, családi házas rész, sem az ipari, sem a proli Csepel hangulata nem ér el idáig, a panelházak is csak pár utcával később takarják el az eget. A sarki La Guna valaha pizzéria volt, erre utal a tüdőszínű homlokzatán elhelyezett barna felirat, az illusztrált étlapból azonban arra következtetünk, hogy a közelmúltban merész profilváltás történt. Bizony, merész, hiszen errefelé – legalábbis eddig ezt gondoltuk – a pizzéria mellett kizárólag a magyaros kisvendéglőnek lehet hosszú távon létjogosultsága, ráadásul itt már-már klasszikusnak mondható kerthelyiség is van.

false

A La Gunában mégis a nehezebbik utat választották, különlegességeket kínálnak, sőt külön szusilapjuk is van. Onnan választjuk a csilis-avokádókrémes lazactatárt (2490 Ft), amit simán tekinthetünk „továbbgondolásnak”, a határok tágításának. A hal és az avokádókrém friss, a csilit nem vitték túlzásba, nem is mondhatunk mást, csak azt, hogy príma kezdés, legfeljebb a mellékelt pirítósok szegénykék. A babkrémleves füstölt csülökkel (950 Ft) bemondásra nem tűnik könnyed nyári ételnek, ám azzal, hogy a bab mellett a csülköt is ledarálták, majd gombócot készítettek belőle, egészen más lett, mint amit ebben a műfajban eddig ismertünk. Ízében hozza az elvártakat, ám semmivel sem nehezebb, mint mondjuk egy húsleves májgombóccal. Viszont a cukkinis palacsinta brokkolival töltve (1690 Ft) nem nagy szám. A palacsinta langyos, a brokkoli és cukkini románca nélkülöz minden izgalmat. Ugyanígy izgalommentes a pulykasteak cukkinis-spárgás pitével (2490 Ft), pedig a neve után valami különösebbet vártunk. Sajnos a hús is, a pite is száraz, semleges. Viszont a sous-vide csirketekercs (2290 Ft) teljesen rendben van, a hús omlós, a baconköpeny telitalálat, akárcsak a mellékelt pisztácia. Ugyanilyen érdekes a pankómorzsában sült vaníliafagylalt is (890 Ft), kár hogy elég egy mozdulat, hogy a tálon heverő gombóckompozíció látványként megsemmisüljön.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.