Egy-Ügy

  • Kukorelly Endre
  • 2012. június 12.

Ezer és 3

Olvastam Nyirő József Madéfalvi veszedelemjét. Megvan nekem, keresztanyámtól örököltem, Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, év nélkül, az ostrom alatt rongálódott példány.


Fotó: Kollányi Fotó

Regény, krónika inkább, a „székelyöldöklésről” (SICVLICIDIVM): Mária Terézia megbízottja, br. Siskovics József altábornagy 1764 vízkeresztje utáni hajnalon a sorozásnak ellenállókat ágyútűz alá vonatta, vagy kétszázan meghaltak. A székelyek tömegesen menekültek Moldvába, ahonnan 10 esztendő múlva, br. Hadik András közbenjárására a töröktől kiürített Bukovinába telepedtek. Gimnazistaként olvastam, tetszett. Torokszorító. Néma küzdelem című regénye is megvan, azt nem olvastam. Amikor minden átmenet nélkül vadul wassalbertezni kezdett a középosztály irodalommal szemben amúgy rezzenetlenül közönyös, ám súlyos politikai angazsálódásához mindenképp irodalmi megerősítést is kereső része, azon hüledeztem, vajon nincs-e senki, aki elmesélje nekik, hogy jobboldali íródeficit ide vagy oda, ennyire azért nem rossz a helyzet? Még Erdély-ügyben sem, mert ha Tamási jó, de nem jobb, ott van például Nyirő.

Hát itt van.

Eléggé jobb, Wassnál mindenképp jobb, egyáltalán: író.

Ezt-azt később olvastam még tőle, vegyes. Dagály és szikárság, zengzet, közhelyhalmaz, székelynépsors, havasipásztoríz, mulatságos és megindító, balladás, helytáll/észjár, egyszerű-de-csavaros, szegény-de-kitart, sokat nem bírsz belőle. Fajdkakasok dürgése, hallgatod, szép, sok, öreges-avíttas, modoros, elkapcsolod.

A Dunatévét is elkapcsolhatod. Az a tömény, székelyöldöklő sete-sutaság és hamiskomorkodás, a giccshalmaz, ami Nyirő (a román hatóságok által jogtalanul és/vagy kisstílűn megakadályozott) újratemetését kísérte (volna), magáért beszél. Vagyis hát nem beszél magáért, nem, nem, nem.

Nem, semmi nem beszél magáért, az ízléstelenség, a reménytelenül csúf nem beszél, hanem állít: magát, egész’ közvetlen’ az orrod elé. Elléphetsz onnan, elfordulhatsz, elhajolhatsz, nem muszáj nézned. Nem kötelező, egyéb csatornákon más(fajta ízléstelenség) megy, és persze olvashatsz is, akár Nyirőt, jobban jársz. Mindez mégsem ilyen flottul megoldható: az van ugyanis, magyarok, hogy itt államilag nyomják le a torkunkon az irodalomnak álcázott politikai giccset. Az a kormányzat ad el nekünk egy a politikában a nyilasok oldalára keveredett, ott végig kitartó, jó negyedvonalbeli írót mint kanonizálandót, mely amúgy a sztratoszférából szarik az irodalomra. Tisztán szavazatmaximálási okokból, rezzenéstelen arccal, végtelen cinizmussal áldozva föl bármit, ami szent. A magyar kultúrát, árva székelyeket, náluk is árvább gyanútlanokat, a haza üdvét.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.