50-50 milliós támogatást kap a Pesti Srácok és Szakács Árpád

  • narancs.hu
  • 2020. május 21.

Fekete Lyuk

A pénz ugyan az adófizetők zsebéből jön, nem tekinthető állami támogatásnak – legalábbis a pályázat leírása szerint.

Május 20-án megjelent a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) honlapján két meghívásos pályázat. Az Összművészeti Kollégium pénzosztása a trianoni évfordulóhoz és a Nemzeti Összetartozás Évéhez kapcsolódik. Ezeken 50-50 millió forint vissza nem térítendő támogatásért lehetett pályázni – vette észre az Index.

Eszerint 50 millió forintot kaphat a kormánypropagandát hűségesen abszolváló „oknyomozó” lap, a Pesti Srácok kiadója, a Gerilla Press;

és szintén 50 millió forintot kap a kultúrharc emblematikus szereplőjének (és a Mediaworks központi szerkesztőségének alkotói szabadságra távozó főszerkesztőjének), Szakács Árpádnak a cége, amelynek történelmi portálja egy ideje nem is látszik működni.

Szakács azzal lett igazán híres, hogy a Magyar Időkben cikksorozatot indított, amelyben elpanaszolta, hogy a jelenlegi kulturális intézmények vezetői nem elég jobboldaliak, vagy legalábbis a szerinte indokoltnak tekinthetőnél több megbízást adnak a liberális alkotóknak.

Nem tekinthető közpénznek

A pályázati kiírásokban szerepelt az is, hogy a nagyobb mennyiségű közpénz átutalása nem minősül állami támogatásnak (a jogszabályok szerint).

Hiánypótló művek

A Pesti Srácok kiadójának feladata „elsősorban olyan kultúrtörténeti, identitástörténeti, történelmi tematikájú, összművészeti produktumok, alkotások, hiánypótló művek létrehozása, illetve megvalósítása, valamint a teljes közvélemény felé történő közvetítése, amelyek a XX. század valósághű és alapos bemutatásával, hozzásegít a közelmúlt eseményeinek mélyreható feldolgozásához, egyúttal a jelen eseményeinek jobb megértéséhez.”

Szakács Történelemportál.hu-t kiadó Kárpátia Stúdió Korlátolt Felelősségű Társasága számára kiírt pályázat ezzel szemben azt kívánja, hogy „olyan kultúrtörténeti, identitástörténeti, történelmi, irodalmi, irodalomtörténeti kiadványok” jelenjenek meg rajta, „amelyek a II. világháborút követő kommunista diktatúra cenzúrája miatt hosszú évtizedek óta nem elérhetőek, ezért nem tudják betölteni a történelmi korszakok alaposabb, több szempontú bemutatásának feladatát.”

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.