50-50 milliós támogatást kap a Pesti Srácok és Szakács Árpád

  • narancs.hu
  • 2020. május 21.

Fekete Lyuk

A pénz ugyan az adófizetők zsebéből jön, nem tekinthető állami támogatásnak – legalábbis a pályázat leírása szerint.

Május 20-án megjelent a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) honlapján két meghívásos pályázat. Az Összművészeti Kollégium pénzosztása a trianoni évfordulóhoz és a Nemzeti Összetartozás Évéhez kapcsolódik. Ezeken 50-50 millió forint vissza nem térítendő támogatásért lehetett pályázni – vette észre az Index.

Eszerint 50 millió forintot kaphat a kormánypropagandát hűségesen abszolváló „oknyomozó” lap, a Pesti Srácok kiadója, a Gerilla Press;

és szintén 50 millió forintot kap a kultúrharc emblematikus szereplőjének (és a Mediaworks központi szerkesztőségének alkotói szabadságra távozó főszerkesztőjének), Szakács Árpádnak a cége, amelynek történelmi portálja egy ideje nem is látszik működni.

Szakács azzal lett igazán híres, hogy a Magyar Időkben cikksorozatot indított, amelyben elpanaszolta, hogy a jelenlegi kulturális intézmények vezetői nem elég jobboldaliak, vagy legalábbis a szerinte indokoltnak tekinthetőnél több megbízást adnak a liberális alkotóknak.

Nem tekinthető közpénznek

A pályázati kiírásokban szerepelt az is, hogy a nagyobb mennyiségű közpénz átutalása nem minősül állami támogatásnak (a jogszabályok szerint).

Hiánypótló művek

A Pesti Srácok kiadójának feladata „elsősorban olyan kultúrtörténeti, identitástörténeti, történelmi tematikájú, összművészeti produktumok, alkotások, hiánypótló művek létrehozása, illetve megvalósítása, valamint a teljes közvélemény felé történő közvetítése, amelyek a XX. század valósághű és alapos bemutatásával, hozzásegít a közelmúlt eseményeinek mélyreható feldolgozásához, egyúttal a jelen eseményeinek jobb megértéséhez.”

Szakács Történelemportál.hu-t kiadó Kárpátia Stúdió Korlátolt Felelősségű Társasága számára kiírt pályázat ezzel szemben azt kívánja, hogy „olyan kultúrtörténeti, identitástörténeti, történelmi, irodalmi, irodalomtörténeti kiadványok” jelenjenek meg rajta, „amelyek a II. világháborút követő kommunista diktatúra cenzúrája miatt hosszú évtizedek óta nem elérhetőek, ezért nem tudják betölteni a történelmi korszakok alaposabb, több szempontú bemutatásának feladatát.”

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.