50-50 milliós támogatást kap a Pesti Srácok és Szakács Árpád

  • narancs.hu
  • 2020. május 21.

Fekete Lyuk

A pénz ugyan az adófizetők zsebéből jön, nem tekinthető állami támogatásnak – legalábbis a pályázat leírása szerint.

Május 20-án megjelent a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) honlapján két meghívásos pályázat. Az Összművészeti Kollégium pénzosztása a trianoni évfordulóhoz és a Nemzeti Összetartozás Évéhez kapcsolódik. Ezeken 50-50 millió forint vissza nem térítendő támogatásért lehetett pályázni – vette észre az Index.

Eszerint 50 millió forintot kaphat a kormánypropagandát hűségesen abszolváló „oknyomozó” lap, a Pesti Srácok kiadója, a Gerilla Press;

és szintén 50 millió forintot kap a kultúrharc emblematikus szereplőjének (és a Mediaworks központi szerkesztőségének alkotói szabadságra távozó főszerkesztőjének), Szakács Árpádnak a cége, amelynek történelmi portálja egy ideje nem is látszik működni.

Szakács azzal lett igazán híres, hogy a Magyar Időkben cikksorozatot indított, amelyben elpanaszolta, hogy a jelenlegi kulturális intézmények vezetői nem elég jobboldaliak, vagy legalábbis a szerinte indokoltnak tekinthetőnél több megbízást adnak a liberális alkotóknak.

Nem tekinthető közpénznek

A pályázati kiírásokban szerepelt az is, hogy a nagyobb mennyiségű közpénz átutalása nem minősül állami támogatásnak (a jogszabályok szerint).

Hiánypótló művek

A Pesti Srácok kiadójának feladata „elsősorban olyan kultúrtörténeti, identitástörténeti, történelmi tematikájú, összművészeti produktumok, alkotások, hiánypótló művek létrehozása, illetve megvalósítása, valamint a teljes közvélemény felé történő közvetítése, amelyek a XX. század valósághű és alapos bemutatásával, hozzásegít a közelmúlt eseményeinek mélyreható feldolgozásához, egyúttal a jelen eseményeinek jobb megértéséhez.”

Szakács Történelemportál.hu-t kiadó Kárpátia Stúdió Korlátolt Felelősségű Társasága számára kiírt pályázat ezzel szemben azt kívánja, hogy „olyan kultúrtörténeti, identitástörténeti, történelmi, irodalmi, irodalomtörténeti kiadványok” jelenjenek meg rajta, „amelyek a II. világháborút követő kommunista diktatúra cenzúrája miatt hosszú évtizedek óta nem elérhetőek, ezért nem tudják betölteni a történelmi korszakok alaposabb, több szempontú bemutatásának feladatát.”

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.