A Fidesz alelnöke szerint a konténerekben jobb, szebb és nyugodtabb az élet

  • narancs.hu
  • 2017. március 12.

Fekete Lyuk

Itt a vég, Rezsi Szilárd visszatért, és elképesztő érvvel megy neki ismét a menekülteknek.

Németh Szilárd ismeretlen oknál fogva már hetek óta nem mondott semmi olyasmit, amire a szélesebb közvélemény felkapta volna a fejét, talán ezért lehetett az is, hogy péntek esti ámokfutásának nem kerekedett különösebb visszhangja. Elaltatta éberségünket Rezsi Szilárd!

Szerencsére nem teljesen, így ráakadtunk az RTL Klub péntek éjjeli, Magyarul Balóval című műsorára, amiben Baló Györgynek sikerült leültetni egy asztalhoz a korábban a civilek eltakarításáról beszélő rezsibiztost, valamint Pardavi Mártát, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét és Melegh Attila szociológust.

Németh még január elején beszélt arról, hogy

„a Soros-birodalom álciviljeit minden eszközzel el kell innen takarítani”.

Még azt is hozzátette akkor, hogy szerinte ennek a Trump-adminisztráció miatt már megvan a nemzetközi lehetősége…

Most valamiért nem fogalmazott ennyire durván, ugyanakkor már a műsor elején kikérte magának, hogy bárki is a menekültek bántalmazásáról beszéljen, mert szó sincs ilyesmiről.

Ahogy azt mi is megírtuk, az Orvosok Határok Nélkül segélyszervezet szerint a menekülteket vélhetőleg verik a magyar határon; a szervezet ezt képekkel is alátámasztotta. Erre Németh: „A lehető leghatározottabban visszautasítom, hogy Magyarországon a határőrizeti szervek, a rendőrök vagy akár a honvédek vernék az ide érkező illegális bevándorlókat, vagy a menekülteket.” S még tovább is ment: szervezett provokációnak nevezte a történteket!

Pardavi Márta viszont felhívta a figyelmet, hogy egyáltalán

nem hazug állításokról van szó,

és sajnos május óta tapasztalják, hogy rendszeres, mindennapos probléma a menekültek bántalmazása. Amikor a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a kormány elmaradt átfogó vizsgálatáról érdeklődött, Németh Szilárd elsütötte a hét viccét: „Elnézést, a humanitárius szabályokat Magyarország a lehető legmagasabb szinten tartja tiszteletben.”

false

 

Szerinte semmiféle nemzetközi vizsgálat nem kell ide. „Nem bízunk magunkban?” – tette fel a költői kérdést. Majd szimplán csak abszolút hazugságnak nevezett nagyjából mindent. Németh Szilárd szerint a civil szervezeteknek akkor is ki kellene fejteni az erőteljes ellenállást, amikor „bizonyos szexuális szervezetek, akik az irányultságukat szeretnék kifejezni, arról beszélnek, hogy mit lehet 14 és 18 év közötti gyerekekkel csinálni”. Utóbbi, eléggé érthetetlen mondatot láthatólag Baló György sem tudta hová tenni, így felhívta a figyelmet, hogy ezt a témát mégsem kellene idehozni, ám erre a rezsibiztos csak legyintett.

Hogy valójában miért kell tartunk a menekültektől, arra Németh szerint a történelmi tapasztalat a válasz.

Pontosabban a török megszállás.

Ennek az érvnek az erejét az az egyetlen szó mutatja, amivel Baló György reflektált a Fidesz-alelnök történelmi párhuzamára: „Aha…” Amikor pedig Pardavi Márta felrótta a kormánynak, hogy kisgyerekeket, családokat zárnak be konténerekbe a határon, illetve a gyerekekről migránsként, potenciális terroristaként beszélnek, Németh Szilárd először hazugságnak nevezte az állítást, majd elmondta, hogy „az összkomfortos konténerekben az élet sokszorosan jobb, szebb, nyugodtabb, mint ahonnan a menekültek jönnek”.

Az „eltakarítandó” civil szervezetek vezetői az e heti Magyar Narancs címlap-interjújában beszélnek az ellenük indított kampányról:

Őket „takarítaná el” a kormány – Interjú a hecckampány célpontjaival

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.