A Fidesz alelnöke szerint a konténerekben jobb, szebb és nyugodtabb az élet

  • narancs.hu
  • 2017. március 12.

Fekete Lyuk

Itt a vég, Rezsi Szilárd visszatért, és elképesztő érvvel megy neki ismét a menekülteknek.

Németh Szilárd ismeretlen oknál fogva már hetek óta nem mondott semmi olyasmit, amire a szélesebb közvélemény felkapta volna a fejét, talán ezért lehetett az is, hogy péntek esti ámokfutásának nem kerekedett különösebb visszhangja. Elaltatta éberségünket Rezsi Szilárd!

Szerencsére nem teljesen, így ráakadtunk az RTL Klub péntek éjjeli, Magyarul Balóval című műsorára, amiben Baló Györgynek sikerült leültetni egy asztalhoz a korábban a civilek eltakarításáról beszélő rezsibiztost, valamint Pardavi Mártát, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét és Melegh Attila szociológust.

Németh még január elején beszélt arról, hogy

„a Soros-birodalom álciviljeit minden eszközzel el kell innen takarítani”.

Még azt is hozzátette akkor, hogy szerinte ennek a Trump-adminisztráció miatt már megvan a nemzetközi lehetősége…

Most valamiért nem fogalmazott ennyire durván, ugyanakkor már a műsor elején kikérte magának, hogy bárki is a menekültek bántalmazásáról beszéljen, mert szó sincs ilyesmiről.

Ahogy azt mi is megírtuk, az Orvosok Határok Nélkül segélyszervezet szerint a menekülteket vélhetőleg verik a magyar határon; a szervezet ezt képekkel is alátámasztotta. Erre Németh: „A lehető leghatározottabban visszautasítom, hogy Magyarországon a határőrizeti szervek, a rendőrök vagy akár a honvédek vernék az ide érkező illegális bevándorlókat, vagy a menekülteket.” S még tovább is ment: szervezett provokációnak nevezte a történteket!

Pardavi Márta viszont felhívta a figyelmet, hogy egyáltalán

nem hazug állításokról van szó,

és sajnos május óta tapasztalják, hogy rendszeres, mindennapos probléma a menekültek bántalmazása. Amikor a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a kormány elmaradt átfogó vizsgálatáról érdeklődött, Németh Szilárd elsütötte a hét viccét: „Elnézést, a humanitárius szabályokat Magyarország a lehető legmagasabb szinten tartja tiszteletben.”

false

 

Szerinte semmiféle nemzetközi vizsgálat nem kell ide. „Nem bízunk magunkban?” – tette fel a költői kérdést. Majd szimplán csak abszolút hazugságnak nevezett nagyjából mindent. Németh Szilárd szerint a civil szervezeteknek akkor is ki kellene fejteni az erőteljes ellenállást, amikor „bizonyos szexuális szervezetek, akik az irányultságukat szeretnék kifejezni, arról beszélnek, hogy mit lehet 14 és 18 év közötti gyerekekkel csinálni”. Utóbbi, eléggé érthetetlen mondatot láthatólag Baló György sem tudta hová tenni, így felhívta a figyelmet, hogy ezt a témát mégsem kellene idehozni, ám erre a rezsibiztos csak legyintett.

Hogy valójában miért kell tartunk a menekültektől, arra Németh szerint a történelmi tapasztalat a válasz.

Pontosabban a török megszállás.

Ennek az érvnek az erejét az az egyetlen szó mutatja, amivel Baló György reflektált a Fidesz-alelnök történelmi párhuzamára: „Aha…” Amikor pedig Pardavi Márta felrótta a kormánynak, hogy kisgyerekeket, családokat zárnak be konténerekbe a határon, illetve a gyerekekről migránsként, potenciális terroristaként beszélnek, Németh Szilárd először hazugságnak nevezte az állítást, majd elmondta, hogy „az összkomfortos konténerekben az élet sokszorosan jobb, szebb, nyugodtabb, mint ahonnan a menekültek jönnek”.

Az „eltakarítandó” civil szervezetek vezetői az e heti Magyar Narancs címlap-interjújában beszélnek az ellenük indított kampányról:

Őket „takarítaná el” a kormány – Interjú a hecckampány célpontjaival

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.