A Magyar Időkben leírták: az SZDSZ, a marxisták és Iványi Gábor miatt van szükség a hajléktalantörvényre

  • G. M.
  • 2018. október 31.

Fekete Lyuk

A kormánymédiában mindig sikerül emelni a tétet.

Miután a kormány kriminalizálta a hajléktalanságot, a kormánymédia rögtön működésbe lépett, és megmagyarázta, hogy az azóta már életbe lépő törvény csak a hajléktalanok segítése miatt van, hiába mond ennek ellent a józan ész is.

A héten azonban sikerült emelni a tétet, miután a Magyar Időkben megjelent a Hajléktalanok SZDSZ-es hálóban címre hallgató cikk. A kormánylap szerzője pedig nem húzza az időt, és hamar elárulja, hogy a hajléktalantörvényre bizony egy marxista csoport, „az SZDSZ ideológiáját továbbvivő Menhely Alapítvány” és Iványi Gábor miatt van szükség.

„Jelenleg a fővárosban a legrosszabb a helyzet, ahol a liberálisok által uralt intézményrendszer eddig képtelen volt értékelhető szakmai munkát végezni. A mostani törvény előzményének tekinthető, az utcai létformát visszaszorítani szándékozó, a közterületek használatát korlátozó 2013-as rendelet megvalósítását bojkottálták, már akkor is a liberális »értékekre« (emberi jogok, a hajléktalanok megbélyegzése, hatósági terror) hivatkozva” – írja a Magyar Idők szerzője.

És hogy nyolc évvel a második Orbán-kormány működése után kit érdemes okolni a helyzet miatt? Hát, a marxista csoportokat:

„A mai hajléktalanellátó intézményrendszernek a kezdetektől máig meghatározó pozícióban lévő prominensei – Győri Péter, Iványi Gábor, Vecsei Miklós – ugyanis mind a kilencvenes évek SZDSZ irányította, neo­liberális gazdaságfilozófiát és szociálpolitikát hirdető álcivil szervezeteiből, »szellemi műhelyeiből« verbuválódtak, olyan etalonokkal, mint a Szegényeket Támogató Alap, Solt Ottília vagy Ferge Zsuzsa. Ez a marxista csoport nagyon jól elvolt a Demszky-éra langymeleg vizében a fővárosban, soha nem hallottuk őket tiltakozni a Bokros-csomag, az utcai szociális munka normatíváját csökkentő törvények, a társadalombiztosítás tervezett privatizációja ellen, de csendben voltak a Lipót bezárásakor is, amely több száz pszichiátriai beteget szabadított akkor a hajléktalanellátásra” – mondja ki az ítéletet a kormánylap szerzője.

Aki ellenállhatatlan vágyat érez, itt tudja elolvasni a cikket.

A hajléktalantörvényről nemrég a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke is beszélt, ő azt mondta, hogy ellátó szervezetként azt keresik, mi az, amitől ténylegesen jobb lesz a hajléktalanok élete.

A Máltai Szeretetszolgálat a hajléktalantörvényről: A vendégemnek sem a szennyes edényeimet mutogatom

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke először szólalt meg a hajléktalanság kriminalizálása óta.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.