A Magyar Időkben leírták: az SZDSZ, a marxisták és Iványi Gábor miatt van szükség a hajléktalantörvényre

  • G. M.
  • 2018. október 31.

Fekete Lyuk

A kormánymédiában mindig sikerül emelni a tétet.

Miután a kormány kriminalizálta a hajléktalanságot, a kormánymédia rögtön működésbe lépett, és megmagyarázta, hogy az azóta már életbe lépő törvény csak a hajléktalanok segítése miatt van, hiába mond ennek ellent a józan ész is.

A héten azonban sikerült emelni a tétet, miután a Magyar Időkben megjelent a Hajléktalanok SZDSZ-es hálóban címre hallgató cikk. A kormánylap szerzője pedig nem húzza az időt, és hamar elárulja, hogy a hajléktalantörvényre bizony egy marxista csoport, „az SZDSZ ideológiáját továbbvivő Menhely Alapítvány” és Iványi Gábor miatt van szükség.

„Jelenleg a fővárosban a legrosszabb a helyzet, ahol a liberálisok által uralt intézményrendszer eddig képtelen volt értékelhető szakmai munkát végezni. A mostani törvény előzményének tekinthető, az utcai létformát visszaszorítani szándékozó, a közterületek használatát korlátozó 2013-as rendelet megvalósítását bojkottálták, már akkor is a liberális »értékekre« (emberi jogok, a hajléktalanok megbélyegzése, hatósági terror) hivatkozva” – írja a Magyar Idők szerzője.

És hogy nyolc évvel a második Orbán-kormány működése után kit érdemes okolni a helyzet miatt? Hát, a marxista csoportokat:

„A mai hajléktalanellátó intézményrendszernek a kezdetektől máig meghatározó pozícióban lévő prominensei – Győri Péter, Iványi Gábor, Vecsei Miklós – ugyanis mind a kilencvenes évek SZDSZ irányította, neo­liberális gazdaságfilozófiát és szociálpolitikát hirdető álcivil szervezeteiből, »szellemi műhelyeiből« verbuválódtak, olyan etalonokkal, mint a Szegényeket Támogató Alap, Solt Ottília vagy Ferge Zsuzsa. Ez a marxista csoport nagyon jól elvolt a Demszky-éra langymeleg vizében a fővárosban, soha nem hallottuk őket tiltakozni a Bokros-csomag, az utcai szociális munka normatíváját csökkentő törvények, a társadalombiztosítás tervezett privatizációja ellen, de csendben voltak a Lipót bezárásakor is, amely több száz pszichiátriai beteget szabadított akkor a hajléktalanellátásra” – mondja ki az ítéletet a kormánylap szerzője.

Aki ellenállhatatlan vágyat érez, itt tudja elolvasni a cikket.

A hajléktalantörvényről nemrég a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke is beszélt, ő azt mondta, hogy ellátó szervezetként azt keresik, mi az, amitől ténylegesen jobb lesz a hajléktalanok élete.

A Máltai Szeretetszolgálat a hajléktalantörvényről: A vendégemnek sem a szennyes edényeimet mutogatom

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke először szólalt meg a hajléktalanság kriminalizálása óta.

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.