A Magyar Időkben leírták: az SZDSZ, a marxisták és Iványi Gábor miatt van szükség a hajléktalantörvényre

  • G. M.
  • 2018. október 31.

Fekete Lyuk

A kormánymédiában mindig sikerül emelni a tétet.

Miután a kormány kriminalizálta a hajléktalanságot, a kormánymédia rögtön működésbe lépett, és megmagyarázta, hogy az azóta már életbe lépő törvény csak a hajléktalanok segítése miatt van, hiába mond ennek ellent a józan ész is.

A héten azonban sikerült emelni a tétet, miután a Magyar Időkben megjelent a Hajléktalanok SZDSZ-es hálóban címre hallgató cikk. A kormánylap szerzője pedig nem húzza az időt, és hamar elárulja, hogy a hajléktalantörvényre bizony egy marxista csoport, „az SZDSZ ideológiáját továbbvivő Menhely Alapítvány” és Iványi Gábor miatt van szükség.

„Jelenleg a fővárosban a legrosszabb a helyzet, ahol a liberálisok által uralt intézményrendszer eddig képtelen volt értékelhető szakmai munkát végezni. A mostani törvény előzményének tekinthető, az utcai létformát visszaszorítani szándékozó, a közterületek használatát korlátozó 2013-as rendelet megvalósítását bojkottálták, már akkor is a liberális »értékekre« (emberi jogok, a hajléktalanok megbélyegzése, hatósági terror) hivatkozva” – írja a Magyar Idők szerzője.

És hogy nyolc évvel a második Orbán-kormány működése után kit érdemes okolni a helyzet miatt? Hát, a marxista csoportokat:

„A mai hajléktalanellátó intézményrendszernek a kezdetektől máig meghatározó pozícióban lévő prominensei – Győri Péter, Iványi Gábor, Vecsei Miklós – ugyanis mind a kilencvenes évek SZDSZ irányította, neo­liberális gazdaságfilozófiát és szociálpolitikát hirdető álcivil szervezeteiből, »szellemi műhelyeiből« verbuválódtak, olyan etalonokkal, mint a Szegényeket Támogató Alap, Solt Ottília vagy Ferge Zsuzsa. Ez a marxista csoport nagyon jól elvolt a Demszky-éra langymeleg vizében a fővárosban, soha nem hallottuk őket tiltakozni a Bokros-csomag, az utcai szociális munka normatíváját csökkentő törvények, a társadalombiztosítás tervezett privatizációja ellen, de csendben voltak a Lipót bezárásakor is, amely több száz pszichiátriai beteget szabadított akkor a hajléktalanellátásra” – mondja ki az ítéletet a kormánylap szerzője.

Aki ellenállhatatlan vágyat érez, itt tudja elolvasni a cikket.

A hajléktalantörvényről nemrég a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke is beszélt, ő azt mondta, hogy ellátó szervezetként azt keresik, mi az, amitől ténylegesen jobb lesz a hajléktalanok élete.

A Máltai Szeretetszolgálat a hajléktalantörvényről: A vendégemnek sem a szennyes edényeimet mutogatom

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke először szólalt meg a hajléktalanság kriminalizálása óta.

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.