Andy Vajna szerint kussolnia kéne az állami pénzt elfogadó filmeseknek

  • - palosm -
  • 2017. július 6.

Fekete Lyuk

Nincs rendben, hogy a pénzt elfogadod, aztán szidod az államot. Mi ez, ha nem burkolt fenyegetés?

Megszólalt a szivarcézár, kaszinókirály, médiamogul és filmpápa.

És ha már megkérdezte őt a Schmidt Mária-féle Figyelő véletlenül, akkor jó hosszan méltatta is a királyt, külön kiemelve a korrekt „illegális migráció elleni intézkedéseket”. Hála Orbánnak, Magyarország biztonságosabb, mint Anglia, Franciaország vagy Belgium!

Értsük ezt jól: Orbán „utat mutat”, ismétli Andy, mint akinek a hátába beledobták a százforintost.

De ez csak a kötelező kör, nyilván. Ebben a rendszerben a jó katonának először integetni kell egyet fölfelé.

Aztán jöhet a fenyegetőzés lefelé. Mert az igazán döbbenetes rész az, amikor Andy rátér a saját területére, és nyomban küld egy kedves üzenetet a magyar filmeseknek.

A Filmalap elnöke szerint „nincs rendben az, hogy a pénzt elfogadod, aztán szidod az államot. Akkor ne fogadd el az állami támogatást.”

Akárhonnan nézzük, nekünk ez burkolt vagy kevésbé burkolt fenyegetésnek tűnik: aki kritizálja Orbánt, nem kap pénzt filmre Magyarországon. Aki felveszi a támogatást – más lehetőség ugye nincs, aki filmet akar rendezni, az csak a Filmalapnál tud pályázni –, az tartsa magában a véleményét. Kussoljon, illetve persze az orbáni Magyarország dicsérete azért jöhet, az ugye rendben van.

(Emlékezzünk vissza: nemrég Enyedi Ildikó mondta azt Berlinben, hogy szégyen, ami Magyarországon történik.)

Így próbál Andy Vajna filmügyi kormánybiztos visszaadni Magyarországnak abból, amit itt kapott.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.