Bayer Zsolt: nem érdekelnek a felvonuló ratyik!
bayer_top_story_lead.png

Bayer Zsolt: nem érdekelnek a felvonuló ratyik!

  • narancs.hu
  • 2019. július 26.

Fekete Lyuk

Tusványoson imádják Bayer Zsoltot, aki most sem fogta vissza magát.

A jobboldali publicisták is megkapták saját kerekasztalukat Tusnádfürdőn, és a 444 beszámolója szerint Bayer Zsolt volt a nap sztárja, aki cseppet sem fogta vissza magát.

Bayer visszatérne a nemzetállami keretek közé, mert szerinte ez fogja eldönteni Európa sorsát. „Ebben Közép-Európa fényévekkel jobban áll, mint a Nyugat, és hosszú évszázadok után most jön el, hogy jobb helyzetben vagyunk. Mérhetetlen ostobaság lenne elherdálni ezt az előnyt”.

A publicista a klímaváltozásról is megosztotta nézeteit. Jorgen Randers nevű norvég klímastratégia-professzor egy pár napja megjelent interjújában azt mondta, hogy a bolygó védelmében a fejlett világ államaiban az egygyerekes családmodellre kellene áttérni, mert itt a legnagyobb az egy főre jutó fogyasztás.

„Ez a klímastratégia-professzor kifejtette megrendülését afölött, hogy a magyar kormány a magyar népesség szaporulatának irányába tesz lépéseket. Szerinte ez rettenetes, és ilyet csak Ceausescu Romániájáról és a mai Magyarországról olvasott. (...) Ideje lenne akkor, hogy Jorgen elvtárs Norvégiából – hogy eresztenék rá édesanyjára a bikát – is távozzon az élők sorából, és így csökkentse az ökológiai lábnyomát.”

Bayer szeretné, ha hamarosan leáldozna a Randershez hasonló „a küldetéstudatos, idióta elmebetegeknek, és a keresztény európai fehér ember újra hajlandó lesz szaporodni”.

A publicista szerint ugyanis azzal állna helyre az egyensúly, ha a fejlett országokban a fehér bőrű, keresztény emberek akár 4-5 gyerekes családokban élnének, és Afrikában térnének át az egygyerekes családmodellre.

Bayer azt mondta, hogy a jövő záloga az évtizedekkel ezelőtti európai értékekhez való visszatérés is, ezek pedig a nemzet, a hazaszeretet, a férfiasság a szólásszabadság, a demokrácia és az, hogy két nem van.

Most viszont mindezek ellenkezője dívik nyugaton, amihez azt tette hozzá Bayer, hogy

„Én maradok ebben a kutyaszaros Ázsiában, és ragaszkodom a 20-30 éve még európai értékeknek számító értékhez.

Ki kell tudni mondani, hogy köszi szépen, nem kérünk belőletek, nem kérünk az értékeitekből, nem érdekelnek a felvonuló ratyik!

Isten, haza, család, ezek a tökös európai értékek.”

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.