CÖF elnök: „Mi a jó értelemben vett nyitott társadalom vagyunk”

  • B.P.M.
  • 2019. március 14.

Fekete Lyuk

Hujujujuj, hogy is volt ez?

A kormányközeli Civil Összefogás Fórum elnöke a V4 című műsor vendége volt tegnap az EchoTV-n. Csizmadia László amellett, hogy az egekbe magasztalta a kormány és Orbán Viktor politikájának minden létező szegmensét, nem titkolta azon véleményét, hogy egy B-változatra is fel kell készülni, tehát arra, ha a Néppárt kizárná a Fideszt a Néppártból.

A műsorvezető ezen a ponton emlékeztette Csizmadiát, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter ezzel kapcsoltban azt mondta, hogy nincs B-terv, tehát a párt nem számol a kizárással (egyébként Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a CÖF-elnökhöz hasonlóan nyilatkozott a közelmúltban, aki ráadásul körbeturnézta Nyugat-Európát, hogy a kormány nevében magyarázkodjon).

„Nem tudom elképzelni egy olyan kormányt, amelyik a harmadik ciklusát járja, pozitívan a gazdasági eredményei mutatják, hogy tényleg mi, a jó értelemben vett nyitott társadalom vagyunk. Nem hiszem, hogy éppen Orbán Viktornak nem lenne terve és azt hiszem, hogy az ő terveit megerősítette a népszavazás és a népi konzultációkon jött eredmények. Tehát a nyugat vagy a nyugati országok egyik se tud felmutatni ilyen arányú választó polgári támogatást.” (A jelenet 5 perc környékén látható)

Abba mi meg bele se merünk gondolni, hogy mi lenne akkor, ha a kormány zárt politikát folytatna.

Bayer Zsolt szerint Weber egy „gyáva szarjankó"

Újfent magasra teszi a lécet a publicista. „Amúgy Weber tegnapi, budapesti látogatásának egyetlen igazi, őszinte, nem maníros, nem hazug pillanata volt, az az egyetlen pillanat, amihez Webernek nem volt köze: amikor levitte a szél a fejéről a kipát a zsinagóga kertjében. Hja kérem, a Jóisten sem tudja elviselni a farizeus szarjankókat!"

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.