Gulyás Gergely a kommunizmus visszatérését vizionálta augusztus 20. alkalmából

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. augusztus 18.

Fekete Lyuk

Égő templomokról és emelkedő Marx- és Lenin-szobrokról beszélt.

Állami kitüntetések és minisztériumi elismerések átadása alkalmából mondott beszédet kedden Budapesten Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki ismét a visszatérő kommunizmussal riogatott.

Gulyás arról beszélt, hogy "Európa egyik legősibb államának polgárai vagyunk", és hogy az elmúlt ezerhúsz esztendőben kevés volt a csendes évszázad, sokkal gyakoribb volt, hogy a nemzet megmaradásáért, szabadságáért, nyelvéért, hitéért, közösségéért kellett küzdeni.

Ugyanakkor arra jutott, hogy mindent egybevetve, minden nehézség ellenére "hazánk jobb állapotban van, mint kontinensünk", majd megemlítette

"a régi és már-már születésekor is meglehetősen ócska, de erőszakos kísértet garázdálkodását Európa számtalan országában".

Közölte: a "múltat végképp eltörölni" jegyében, "az Újvilágból vett szokás" szerint szobrokat lehet dönteni, múltjukhoz ragaszkodó polgárokat lehet megverni és bántalmazni. Párhuzamot vont a 2006-os budapesti események és a most Fehéroroszországban történtek között, majd arról beszélt, hogy látni az egyre nyíltabbá váló keresztyénüldözést a világban, és a keresztyén közösségek meggyengítését Európában.

Hozzátette, látjuk az értelmiség elhallgatott és elhallgattatott csoportjait is, "és mindazt, ami az általunk is jól ismert kommunista liturgiával együtt járt és együtt jár: a kikényszerített önkritika gyakorlását, elhatárolódásokat, elnézéskéréseket", égő, lerombolt, kávéházzá alakított templomokat és emelkedő Marx- és Lenin-szobrokat.

A miniszter szerint ugyanakkor Közép-Európa igyekszik szemben állni a mai korszellem ezen részével, idézte Szent István Intelmeinek azon passzusát, amely szerint "aki megveti, amit megszabtak elődei, az isteni törvényekre sem ügyel". Közölte azt is, hogy számunkra fontos a szabadság, fontos a polgárait szolgáló állam, fontos a támadás alatt álló, kultúrát őrző közösség, amelyhez keretet és védelmet a több mint ezeréves magyar állam nyújt.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.