Kövér László, a Országgyűlés elnöke is megszólalt a Magyar Nemzeti Múzeumban csütörtökön, ahol az intézmény alapításának 220. évfordulója alkalmából rendeztek egy konferenciát. Kövér azért volt jelen, mert a szünetben a főigazgató volt fideszes államtitkár L. Simon Lászlóval közösen a múzeum alagsorában felavatott három bronz domborművet, nevezetesen három kiválasztott főigazgatónak, Fejérpataky Lászlónak, (a kultuszminiszteri posztja előtt a múzeumot igazgató) Hóman Bálintnak és Zichy Istvánnak.
Kövér az MTI beszámolója szerint avatóbeszédében arról beszélt, hogy a 220 esztendős Nemzeti Múzeum mint a magyar emlékezet háza nemcsak alapításakor volt több, mint múzeum, hanem napjainkban is, ugyanis
ez az intézmény több mint két évszázada a magyarság szellemi honvédelmének egyik erődje, és az is kell maradjon.
A politikus szerint a múzeumnak változatlanul be kell töltenie alapításkori hivatását, hogy maradjon "a nemzet Kárpát-medencei hatókörű szellemi honvédelmének korszerű erődje", de szakszerű és hatékony módon. "Mindehhez a felelős nemzeti politikának nemcsak sok sikert kell kívánnia a Nemzeti Múzeum vezetésének, hanem biztosítania is kell az intézmény részére a kitűzött cél eléréséhez szükséges anyagi eszközöket. Bármennyire is nehéz költségvetési idők köszöntenek is ránk, szellemi erődeinket meg kell védenünk, azok nem kerülhetnek idegen kézre" – fogalmazott a házelnök, bár hogy milyen idegen kéz fenyegetné a Magyar Nemzeti Múzeumot, azt nem részletezte.
Kövér arról is értekezett, hogy az információtechnológiai fejlődés eredményeképpen az emlékezet és az azt megalapozó identitás fölötti uralom mára a leghatékonyabb hatalompolitikai eszközzé vált, vagyis hogy emberek egy csoportja a tulajdonukban vagy befolyásuk alatt álló tudatipar (oktatás, kultúra és média) révén a saját akaratukat, érdekeiket és értékeiket világszinten elfogadtassák, rákényszerítsék embertársaikra.
"Emlékezet nélkül nincs közösség, közösség nélkül nincs közakarat, közakarat nélkül nincs közhatalom, közhatalom nélkül nincs demokrácia, csak önkényes magánhatalmak uralma van" – fejtegette, hozzátéve, hogy a magánhatalmakkal szemben kizárólag az öntudatos közösségek tudnak szembeszállni, erre pedig a családi, a vallási vagy a nemzeti közösségeknek van a legnagyobb esélyük.
Szerinte a nyugati világban mindenhol ostrom alatt áll az emberi emlékezet és a legerősebb emlékezettel bíró közösségek, ezért is szükséges, hogy a Nemzeti Múzeum a magyarság szellemi honvédelmének egyik erődje maradjon a következő kétszáz esztendőben is.
Beszélt a múzeum történetéről is, majd méltatta a három domborműre került főigazgatót, mondván az 1916 és 1944 közötti időszakban álltak az intézmény élén, amikor "az első világháború, a bolsevik rémuralom, a román megszállás, Trianon, az 1929 és 1933 közötti nagy gazdasági világválság, a második világháború, a német, majd a szovjet megszállás közepette viselték vállukon a Nemzeti Múzeum iránti legfőbb vezetői felelősséget".
"L. Simon László főigazgató úr szerencsés ember tehát, hiszen a jövőre nézve bőségesen van miből lelki erőt merítenie" – fogalmazott Kövér.
L. Simon hozzátette, a domborműveket Elek István szobrász készítette, aki "a Kossuth tér újjászületésében" is jelentős szerepet vállalt.
