L. Simon László: édesanyám és én is hiszünk az állami egészségügyben

  • narancs.hu
  • 2022. április 26.

Fekete Lyuk

A Nemzeti Múzeum igazgatója bemutatja, hogyan érdemes a NER-ben önkritikát gyakorolni.

„A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója rácsodálkozott a világra, amikor édesanyja nem tudott bejutni a háziorvosához” – írtuk egy hete, miután L.Simon László, aki éppen családjával egy amerikai utazáson vett részt, méltatlankodó bejegyzést tett közzé közösségi oldalán. A korábbi kulturális államtitkár, jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója az azóta eltávolított posztban azt a kérdést tette fel, hogy „elképzelhető manapság, hogy egy háziorvosi rendelésre csak telefonon lehet bejelentkezni?” Csakhogy a dolog nagyon is elképzelhető, és ezt neki tapasztalt politikusként tudnia kellett volna, ugyanis már két éve, a koronavírus-járvány kezdete óta ez a hivatalos protokoll, amint erre számos hozzászólás fel is hívta a figyelmét.

 

A bejegyzést ezek után eltávolította a politikus, ám ez nem lehetett elég, mert szerda reggel a Mandineren külön cikket közölt, amiben egyfelől magát mentegeti, mondván: „Szinte sosem járok magánorvoshoz – elvből sem, de szerencsés is vagyok, nincs komolyabb betegségem. Édesanyám és én is hiszünk az állami egészségügyben, a tisztességesen dolgozó, felkészült orvosokban.”

Másfelől, és talán ez a cikk igazi bravúrja, rövid úton eljut a kérdés taglalásától a baloldali „újságírók” (így, idézőjelben) és politikusok (ezt nem teszi valamiért idézőjelbe) ekézéséig, sőt, egyenesen az április 3-i kétharmados Fidesz-győzelem magyarázatáig.

„A Facebookon közzétett írásom megjelenése utáni napokban mint a csahos kutyák, úgy ugrottak rám a kiváló baloldali »újságírók«, és a választáson levitézlett baloldali politikusok. Bár a valóság velük jött szembe április 3-án, ezt hamar elfelejtették: értelmes vita helyett éppen azzal a reflex-szel rontottak rám, mint amik a csúfos választási kudarcukhoz vezettek” – értelmezte a helyzetet L.Simon.

Majd hozzáteszi: „Brutális gyűlöletcunamit hozott a felszínre a cikkáradat. Ezért döntöttem a posztom levételéről, s nem azért, mert fentről rám szóltak.” Illetve „megköveti” a háziorvost, akit névszerint említett meg az eredeti bejegyzésben.

Az eredeti poszt írása idején egyébként, ha minden igaz, a Magyar Nemzeti Múzeum vezetője a családja kíséretében Los Angelesben többek között a Petersen Automotive Museumban és a  Getty Múzeumban járt, illetve meglátogatta a Universal Studios Jurassic World-parkját is.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.