L. Simon László: édesanyám és én is hiszünk az állami egészségügyben

  • narancs.hu
  • 2022. április 26.

Fekete Lyuk

A Nemzeti Múzeum igazgatója bemutatja, hogyan érdemes a NER-ben önkritikát gyakorolni.

„A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója rácsodálkozott a világra, amikor édesanyja nem tudott bejutni a háziorvosához” – írtuk egy hete, miután L.Simon László, aki éppen családjával egy amerikai utazáson vett részt, méltatlankodó bejegyzést tett közzé közösségi oldalán. A korábbi kulturális államtitkár, jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója az azóta eltávolított posztban azt a kérdést tette fel, hogy „elképzelhető manapság, hogy egy háziorvosi rendelésre csak telefonon lehet bejelentkezni?” Csakhogy a dolog nagyon is elképzelhető, és ezt neki tapasztalt politikusként tudnia kellett volna, ugyanis már két éve, a koronavírus-járvány kezdete óta ez a hivatalos protokoll, amint erre számos hozzászólás fel is hívta a figyelmét.

 

A bejegyzést ezek után eltávolította a politikus, ám ez nem lehetett elég, mert szerda reggel a Mandineren külön cikket közölt, amiben egyfelől magát mentegeti, mondván: „Szinte sosem járok magánorvoshoz – elvből sem, de szerencsés is vagyok, nincs komolyabb betegségem. Édesanyám és én is hiszünk az állami egészségügyben, a tisztességesen dolgozó, felkészült orvosokban.”

Másfelől, és talán ez a cikk igazi bravúrja, rövid úton eljut a kérdés taglalásától a baloldali „újságírók” (így, idézőjelben) és politikusok (ezt nem teszi valamiért idézőjelbe) ekézéséig, sőt, egyenesen az április 3-i kétharmados Fidesz-győzelem magyarázatáig.

„A Facebookon közzétett írásom megjelenése utáni napokban mint a csahos kutyák, úgy ugrottak rám a kiváló baloldali »újságírók«, és a választáson levitézlett baloldali politikusok. Bár a valóság velük jött szembe április 3-án, ezt hamar elfelejtették: értelmes vita helyett éppen azzal a reflex-szel rontottak rám, mint amik a csúfos választási kudarcukhoz vezettek” – értelmezte a helyzetet L.Simon.

Majd hozzáteszi: „Brutális gyűlöletcunamit hozott a felszínre a cikkáradat. Ezért döntöttem a posztom levételéről, s nem azért, mert fentről rám szóltak.” Illetve „megköveti” a háziorvost, akit névszerint említett meg az eredeti bejegyzésben.

Az eredeti poszt írása idején egyébként, ha minden igaz, a Magyar Nemzeti Múzeum vezetője a családja kíséretében Los Angelesben többek között a Petersen Automotive Museumban és a  Getty Múzeumban járt, illetve meglátogatta a Universal Studios Jurassic World-parkját is.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.