L. Simon László: édesanyám és én is hiszünk az állami egészségügyben

  • narancs.hu
  • 2022. április 26.

Fekete Lyuk

A Nemzeti Múzeum igazgatója bemutatja, hogyan érdemes a NER-ben önkritikát gyakorolni.

„A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója rácsodálkozott a világra, amikor édesanyja nem tudott bejutni a háziorvosához” – írtuk egy hete, miután L.Simon László, aki éppen családjával egy amerikai utazáson vett részt, méltatlankodó bejegyzést tett közzé közösségi oldalán. A korábbi kulturális államtitkár, jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója az azóta eltávolított posztban azt a kérdést tette fel, hogy „elképzelhető manapság, hogy egy háziorvosi rendelésre csak telefonon lehet bejelentkezni?” Csakhogy a dolog nagyon is elképzelhető, és ezt neki tapasztalt politikusként tudnia kellett volna, ugyanis már két éve, a koronavírus-járvány kezdete óta ez a hivatalos protokoll, amint erre számos hozzászólás fel is hívta a figyelmét.

 

A bejegyzést ezek után eltávolította a politikus, ám ez nem lehetett elég, mert szerda reggel a Mandineren külön cikket közölt, amiben egyfelől magát mentegeti, mondván: „Szinte sosem járok magánorvoshoz – elvből sem, de szerencsés is vagyok, nincs komolyabb betegségem. Édesanyám és én is hiszünk az állami egészségügyben, a tisztességesen dolgozó, felkészült orvosokban.”

Másfelől, és talán ez a cikk igazi bravúrja, rövid úton eljut a kérdés taglalásától a baloldali „újságírók” (így, idézőjelben) és politikusok (ezt nem teszi valamiért idézőjelbe) ekézéséig, sőt, egyenesen az április 3-i kétharmados Fidesz-győzelem magyarázatáig.

„A Facebookon közzétett írásom megjelenése utáni napokban mint a csahos kutyák, úgy ugrottak rám a kiváló baloldali »újságírók«, és a választáson levitézlett baloldali politikusok. Bár a valóság velük jött szembe április 3-án, ezt hamar elfelejtették: értelmes vita helyett éppen azzal a reflex-szel rontottak rám, mint amik a csúfos választási kudarcukhoz vezettek” – értelmezte a helyzetet L.Simon.

Majd hozzáteszi: „Brutális gyűlöletcunamit hozott a felszínre a cikkáradat. Ezért döntöttem a posztom levételéről, s nem azért, mert fentről rám szóltak.” Illetve „megköveti” a háziorvost, akit névszerint említett meg az eredeti bejegyzésben.

Az eredeti poszt írása idején egyébként, ha minden igaz, a Magyar Nemzeti Múzeum vezetője a családja kíséretében Los Angelesben többek között a Petersen Automotive Museumban és a  Getty Múzeumban járt, illetve meglátogatta a Universal Studios Jurassic World-parkját is.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.