L. Simon László: édesanyám és én is hiszünk az állami egészségügyben

  • narancs.hu
  • 2022. április 26.

Fekete Lyuk

A Nemzeti Múzeum igazgatója bemutatja, hogyan érdemes a NER-ben önkritikát gyakorolni.

„A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója rácsodálkozott a világra, amikor édesanyja nem tudott bejutni a háziorvosához” – írtuk egy hete, miután L.Simon László, aki éppen családjával egy amerikai utazáson vett részt, méltatlankodó bejegyzést tett közzé közösségi oldalán. A korábbi kulturális államtitkár, jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója az azóta eltávolított posztban azt a kérdést tette fel, hogy „elképzelhető manapság, hogy egy háziorvosi rendelésre csak telefonon lehet bejelentkezni?” Csakhogy a dolog nagyon is elképzelhető, és ezt neki tapasztalt politikusként tudnia kellett volna, ugyanis már két éve, a koronavírus-járvány kezdete óta ez a hivatalos protokoll, amint erre számos hozzászólás fel is hívta a figyelmét.

 

A bejegyzést ezek után eltávolította a politikus, ám ez nem lehetett elég, mert szerda reggel a Mandineren külön cikket közölt, amiben egyfelől magát mentegeti, mondván: „Szinte sosem járok magánorvoshoz – elvből sem, de szerencsés is vagyok, nincs komolyabb betegségem. Édesanyám és én is hiszünk az állami egészségügyben, a tisztességesen dolgozó, felkészült orvosokban.”

Másfelől, és talán ez a cikk igazi bravúrja, rövid úton eljut a kérdés taglalásától a baloldali „újságírók” (így, idézőjelben) és politikusok (ezt nem teszi valamiért idézőjelbe) ekézéséig, sőt, egyenesen az április 3-i kétharmados Fidesz-győzelem magyarázatáig.

„A Facebookon közzétett írásom megjelenése utáni napokban mint a csahos kutyák, úgy ugrottak rám a kiváló baloldali »újságírók«, és a választáson levitézlett baloldali politikusok. Bár a valóság velük jött szembe április 3-án, ezt hamar elfelejtették: értelmes vita helyett éppen azzal a reflex-szel rontottak rám, mint amik a csúfos választási kudarcukhoz vezettek” – értelmezte a helyzetet L.Simon.

Majd hozzáteszi: „Brutális gyűlöletcunamit hozott a felszínre a cikkáradat. Ezért döntöttem a posztom levételéről, s nem azért, mert fentről rám szóltak.” Illetve „megköveti” a háziorvost, akit névszerint említett meg az eredeti bejegyzésben.

Az eredeti poszt írása idején egyébként, ha minden igaz, a Magyar Nemzeti Múzeum vezetője a családja kíséretében Los Angelesben többek között a Petersen Automotive Museumban és a  Getty Múzeumban járt, illetve meglátogatta a Universal Studios Jurassic World-parkját is.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?