Balog Zoltán miután nemrég lemondott mandátumáról, a SZEMléleknek adott interjúban a politikától eltávolodott, sőt, mi több, tisztes távolságot tartó ember pozíciójából nyilatkozott többek között menekültkérdésről, kerítésállításról, választási kampányról és a keresztény propagandáról.
A Hold utcai gyülekezet lelkészeként szolgáló Balog úgy csinál, mintha nem ő vezetné továbbra is a Fidesz pártalapítványát vagy nem lenne miniszterelnöki biztos.
„Azóta nekem is változott az álláspontom.”
Az egykori emberminiszter elmondta, hogy „értelmiségiként” gyakran „sok volt a migrációs kommunikáció a választási kampány hevében”, a kerítés ötletétől pedig először egyenesen „megrettent”:
„Kerítést fogunk építeni, hát hogy? Komoly, éjszakáig menő vita volt a kormányülésen, ahol a keresztény erkölcsi kérdés is felmerült. Azóta nekem is változott az álláspontom. Ma már sokkal kevésbé érzem megdöbbentőnek. Kell a kerítés. De azért nem volt olyan alkalom a választási kampányban, hogy ne mondtam volna el: mi nem migránsokat gyűlölünk, hanem a migrációra mondunk nemet. Mert a migránsok emberek, Isten teremtényei, így kell viszonyulni hozzájuk, a migráció világfolyamata viszont káros Magyarország, Európa számára, ezért meg kell állítani. Meg kell tudni ezt különböztetni. Nem olvastam ezt a tudósításokban. Jellemző.”
A SZEMlélek kérdésére, miszerint mégis milyen kritikát fogad el a kormány. Balog úgy felel:
„El kell ismernem, a kormánynak nem könnyű ilyen formában segíteni. Létezik ugyanis egy olyan értelmezés, amely szerint bárki, aki eltér a kommunikáció fő irányától, az biztos valamilyen ellenfélnek a képviselője.”
A kormánynak nem feladata a keresztény hit védelme és képviselete
A vallási blog szembesítette Balogot azzal, hogy „kommunikációs panellé vált a kereszténység”, miközben „maga a kormányzat nem mindig felel meg a kereszténység mércéjének”.
Balog szerint félreérthető és vitatható olyanokat mondani, hogy Magyarország egy keresztény ország.
Azt viszont már lehet állítani, hogy „Magyarország egy keresztény kultúrájú ország”.
A lelkész szerint mostanra Orbán is rájött ennek a különbségtételnek a fontosságára, de korábban a miniszterelnökkel sokat beszélgetett arról, hogy a kormánynak nem feladata a keresztény hit védelme és képviselete.
Megvédjük…
„Megmondom őszintén, ha egyházi ember lennék – most már az vagyok –, engem zavarna, ha a politikusok mondanák meg helyettünk, mi a kereszténység. Hát hogy jönnének ehhez? A kereszténységnek van egy közösségi letéteményese. Ezek pedig a vallási közösségek, és itt nem tennék különbséget, hogy katolikus vagy protestáns. És azt kicsit sértőnek is érzem, hogy az egyházak csöndben vannak, hallgatnak, és akkor a politikusok kiállnak és kardot csörtetnek, hogy majd mi megvédjük a keresztény hitet.”
Balog szerint ugyanis „az, hogy mi megvédjük a keresztény Európát meg a kereszténységet, az merev, durva leegyszerűsítés. Így gőgösen is hangzik”.
