Németh Szilárd honvédelmi miniszterhelyettesként megmutatta, hogy fogalma sincs a honvédelemről

  • narancs.hu
  • 2018. június 1.

Fekete Lyuk

Vagy csak jól titkolja.

A politikában egyáltalán nem ritka jelenség, hogy egyes szereplők olyan tisztségeket kapnak, amelyekhez kevésbé, rosszabb esetben egyáltalán nem értenek. Hogy a nyilvános szerepléseknél mindez mennyire válik kínossá, ez sokszor az adott politikus rátermettségén, kommunikációs képességein is múlik.

Amikor kiderült, hogy Németh Szilárd az új Orbán-kormányban a Honvédelmi Minisztérium második embere lett, és államtitkárként, miniszterhelyettesként dolgozhat a magyar haderő felvirágoztatásán, talán sokakban felmerült, hogy a korábbi rezsibiztos mennyire is érezheti sajátjának ezt a szakterületet azon túl, hogy a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának élén már magába szívhatott valamit a szakmai kérdésekből is.

Azzal kapcsolatban, hogy a volt rezsibiztos – aki az utóbbi időben láthatóan kevesebbet szerepel, így a megnyilatkozásai sem kerülnek annyiszor reflektorfénybe – valójában mennyire áll a helyzet magaslatán, a Heti Tv Pirkadat c. műsorában adott a napokban egy kis ízelítőt. A műsorvezető próbálta kiszedni az államtitkárból, hogy szerinte mégis hogyan lehetne javítani a hazai haderő állapotán, milyen kihívások előtt állunk, de azzal nem számolt: ha valódi válaszokat akar, akkor nem Németh Szilárdot kell meghívnia, ugyanis neki az olykor már kellemetlen közhelyek pufogtatásán kívül nincs sok köze a témához.

Egy elmebajos és három

Egy elmebajos és három

Fotó: MTI

A beszélgetés elején az államtitkár elmondta, hogy szerinte Európa a béke és nyugalom térsége kell hogy legyen, de most van ok az aggodalomra, „teljesen új életet élünk”, és erre a kihívásokra kell most a magyar haderőnek is választ adnia. Idáig mindez tiszta beszéd, mint ahogy valamennyire még az is, hogy fenn kell tartani a magyar haderő segítségével a békét, és biztosítani kell a magyarok biztonságát. Aztán amikor a riporter megkérdezte tőle, hogy megvan-e erre a megfelelő ereje a honvédségnek, Német Szilárd azt mondta: fontos, hogy meglegyen a 21. századnak megfelelő eszközpark, de a legfontosabb, hogy a katonák „rendben legyenek”, mert hazájukat szerető katonákra van szükség. Majd a politikus sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a magyar történelemkönyvekben már nincsenek is benne a nagy magyar katonák, a gyerekek így azt sem tudhatják meg, hogy ki az az Ittebei Kiss József.

A beszélgetés csúcspontja az volt, amikor Németh Szilárd az alábbiakkal kezdte bizonygatni azt, hogy a magyar légierő fejlett. Amikor a Gripenek

„felrepülnek és be kell avatkozni, akkor tökéletesen tudják védeni az országot, de nemcsak az országot, hanem az Európai Uniót, és a NATO-s feladatokat is elvégzik”.

És hogy ezek a gépek nem elavultak, azt az is bizonyítja, hogy a riasztott Gripenek képesek voltak intézkedni akkor, amikor néhány napja 28 ultrakönnyű kis helikopter bejelentkezés nélkül lépett be a magyar légtérbe.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.