Németh Szilárd szerint nálunk "a jogállamiság eszméje és gyakorlata messzemenőkig érvényesül"

  • narancs.hu
  • 2019. július 25.

Fekete Lyuk

Szóval, baj nem lehet...

A honvédelmi minisztérium államtitkára, a rezsibiztos, önjelölt gasztrohős a Magyar Hírlapnak adott interjújában értekezik közéleti kérdésekről.

Bár hosszan beszél az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen színre lépése apropóján az unió válságáról, Manfred Weberről, meg persze Soros Györgyről.

Németh Szilárd lényegi mondandója megnyugtatás a magyar emberek számára, nem kell félni: "Magyarországon a jogállamiság eszméje és gyakorlata messzemenőkig érvényesül". Vagyis nem találhat kifogást sem az EB új elnöke, sem más, mert minden a legnagyobb rendben van.

false

De nem állhatja meg, hogy Soros emlegetése mellett ne gyurcsányozzon is egy jót.

"Gyurcsányék csak taktikáznak, a hatalomért mindenre képesek, még arra is, hogy szembeforduljanak a magyar emberek akaratával."

Arra a kérdésre, marad-e az Európai Néppárt tagja a Fidesz. Németh Szilárd a Fidesz aktuális kommunikációs panelje szerint úgy felel, hogy "Ez majd ki fog derülni, és egyedül a Fidesz döntése lesz. A Fidesz-delegáció az EPP-n belül a harmadik legerősebb. Amíg úgy látjuk, hogy a Néppárton belül tudjuk leginkább a magyar emberek akaratát érvényesíteni, ott maradunk."

Szóba kerül a  Kratochvil Károly Honvéd Középiskolában történt bántalmazási ügy is, amit a hvg.hu tárt fel nemrég. Minderről Németh egyrészt azt állítja, hogy fegyelmit indítottak a bántalmazás résztvevői ellen, de ki is rúgták őket, és feljelentés is történt az ügyben. Majd közvetlenül ezután azért hozzáteszi, hogy

„nem kell mindent elhinni abból, amit az ellenzéki média összevissza hazudik, hiszen céljuk nem az igazság felderítése, hanem a botránykeltés.” Ja, persze, csakhogy az "ellenzékinek" titulált újság oknyomozó munkája nélkül ez a kiváló államtitkár nem is értesült volna a debreceni ügyről.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.