Itt egy újabb fura kutatás a Nézőpont Intézettől: Hiába boldogabbak a Fidesztől a magyarok, az EU elkeseríti őket

  • narancs.hu
  • 2018. január 13.

Fekete Lyuk

A Fidesz propagandalapja nem tud leállni a közvélemény-kutatásokkal. Szerencsére a Nézőpont Intézet már megint kéznél volt.

Egy hete írtunk arról, hogy a Fideszhez igen közel álló Nézőpont Intézet a Fidesz propagandagépezetéhez, na és a Mészáros Lőrinc alá tartozó Magyar Idők kérésére készített egy közvélemény-kutatást, amely megállapította, hogy az országban egyre több embert tesz boldoggá a Fidesz-kormány. Úgy tűnik, minden szombatra jut egy nézőpontos felmérés a lapba, egészen véletlenül most is olyan témában kutakodtak, amely egybecseng a kormányzati elvárással. Most az derült ki, hogy míg a Fidesztől boldogabbak a magyarok, az Európai Unió csak elszomorítja őket.

A Nézőpont Intézet azt állapította meg, hogy a közép-európaiak csaknem fele – 49 százaléka – elégedetlen az Európai Unió brüsszeli vezetésével. Magyarország mellett tíz másik országot kutattak, mindenhol ezer embert kérdeztek a témában. Az eredmények szerint 53 százalék szerint rossz irányba mennek a dolgok Európában, de a megkérdezettek háromnegyede (73 százaléka) EU-tag maradna.

Leginkább a románok (58 százalék), szlovének és a lengyelek (49-49 százalék) elégedettek Brüsszellel. A kritikusabbak táborát a szlovákok (71 százalék), a csehek (69 százalék) és a magyarok alkotják (57 százalék), viszont érdekesség, hogy a németek 58, míg az osztrákok 50 százaléka ugyancsak elégedetlen Brüsszellel.

A felmérés eredményei szerint a lakosok ötöde (18 százaléka) léptetné ki államát az EU-ból. A csehek 31, a horvátok 25, de a németek és a szlovákok 23-23 százaléka is ezen az állásponton van, míg leginkább az osztrákok (86 százalék) és a lengyelek (84 százalék) támogatják a tagságot. Hozzátették, a magyarok 71 százaléka az EU-tagság mellett van, ezzel ellentétes véleménnyel csak 14 százalék bír. A nem EU-tag szerbek 61 százaléka a csatlakozás mellett áll.

A megkérdezettek 53 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok Európában, és mindössze 40 százalék elégedett. A legkedvezőbben a románok (57 százalék) és a szerbek (52 százalék) vélekednek, a szlovákok és csehek kétharmada (69, illetve 64 százalék) viszont elégedetlen. A magyarok 68 százaléka számít elégedetlennek – fűzték hozzá.

A Fideszhez közeli Nézőpont Intézet megmérte, hogy az országban egyre több embert tesz boldoggá a Fidesz-kormány

Közvéleményt kutatni is tudni kell. A Fidesszel cimboráló Nézőpont Intézet a Fidesz propagandagépezetéhez, na és a Mészáros Lőrinc alá tartozó Magyar Idők kérésére megmérte, hogy az emberek mennyire elégedettek a Fidesz-kormány vezette ország helyzetével. Az eredmény nem meglepő: a magyarok egyre optimistábbak, a 2014–2018 közti ciklusban eddig 2017 végén voltak a legbizakodóbbak a megkérdezettek az előző év megítélésében és a jövőre vonatkozó kilátásokat nézve is.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.