Itt egy újabb fura kutatás a Nézőpont Intézettől: Hiába boldogabbak a Fidesztől a magyarok, az EU elkeseríti őket

  • narancs.hu
  • 2018. január 13.

Fekete Lyuk

A Fidesz propagandalapja nem tud leállni a közvélemény-kutatásokkal. Szerencsére a Nézőpont Intézet már megint kéznél volt.

Egy hete írtunk arról, hogy a Fideszhez igen közel álló Nézőpont Intézet a Fidesz propagandagépezetéhez, na és a Mészáros Lőrinc alá tartozó Magyar Idők kérésére készített egy közvélemény-kutatást, amely megállapította, hogy az országban egyre több embert tesz boldoggá a Fidesz-kormány. Úgy tűnik, minden szombatra jut egy nézőpontos felmérés a lapba, egészen véletlenül most is olyan témában kutakodtak, amely egybecseng a kormányzati elvárással. Most az derült ki, hogy míg a Fidesztől boldogabbak a magyarok, az Európai Unió csak elszomorítja őket.

A Nézőpont Intézet azt állapította meg, hogy a közép-európaiak csaknem fele – 49 százaléka – elégedetlen az Európai Unió brüsszeli vezetésével. Magyarország mellett tíz másik országot kutattak, mindenhol ezer embert kérdeztek a témában. Az eredmények szerint 53 százalék szerint rossz irányba mennek a dolgok Európában, de a megkérdezettek háromnegyede (73 százaléka) EU-tag maradna.

Leginkább a románok (58 százalék), szlovének és a lengyelek (49-49 százalék) elégedettek Brüsszellel. A kritikusabbak táborát a szlovákok (71 százalék), a csehek (69 százalék) és a magyarok alkotják (57 százalék), viszont érdekesség, hogy a németek 58, míg az osztrákok 50 százaléka ugyancsak elégedetlen Brüsszellel.

A felmérés eredményei szerint a lakosok ötöde (18 százaléka) léptetné ki államát az EU-ból. A csehek 31, a horvátok 25, de a németek és a szlovákok 23-23 százaléka is ezen az állásponton van, míg leginkább az osztrákok (86 százalék) és a lengyelek (84 százalék) támogatják a tagságot. Hozzátették, a magyarok 71 százaléka az EU-tagság mellett van, ezzel ellentétes véleménnyel csak 14 százalék bír. A nem EU-tag szerbek 61 százaléka a csatlakozás mellett áll.

A megkérdezettek 53 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok Európában, és mindössze 40 százalék elégedett. A legkedvezőbben a románok (57 százalék) és a szerbek (52 százalék) vélekednek, a szlovákok és csehek kétharmada (69, illetve 64 százalék) viszont elégedetlen. A magyarok 68 százaléka számít elégedetlennek – fűzték hozzá.

A Fideszhez közeli Nézőpont Intézet megmérte, hogy az országban egyre több embert tesz boldoggá a Fidesz-kormány

Közvéleményt kutatni is tudni kell. A Fidesszel cimboráló Nézőpont Intézet a Fidesz propagandagépezetéhez, na és a Mészáros Lőrinc alá tartozó Magyar Idők kérésére megmérte, hogy az emberek mennyire elégedettek a Fidesz-kormány vezette ország helyzetével. Az eredmény nem meglepő: a magyarok egyre optimistábbak, a 2014–2018 közti ciklusban eddig 2017 végén voltak a legbizakodóbbak a megkérdezettek az előző év megítélésében és a jövőre vonatkozó kilátásokat nézve is.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.