A PestiSrácok publicistája azt sejteti, hogy muszlimok gyújtották fel a Notre Dame-ot, aminek a nemzetellenes párizsi franciák még örülnek is

  • B.P.M.
  • 2019. április 16.

Fekete Lyuk

„Európa pedig sosem lesz már olyan, mint annak előtte.”

„Mi más is lehetne a tűz oka, mint a hibás faelemek, a repedéseket pótolandó, gyúlékony anyagok? Pláne pár héttel az EP-választások előtt... Aki mást feltételez, az legalább annyira bűnös és rasszista, mint aki elítéli azt a szegény fiatalembert, aki nemrégiben a párizsi metróban, késsel hadonászva üvöltötte bele hitvallását az éjszakába, miszerint 'I'm Muslim, I'll kill all the Catholics', azaz: 'Muszlim vagyok, megölöm az összes katolikust!'" - olvasható a PestiSrácok publicistájának, Varga-Bíró Tamásnak írása a portálon.

Hozzátette, mi mást is gondolhat az ember, mint hogy véletlen baleset volt, amikor Párizs toleráns baloldali polgárai így vélekednek a közösségi oldalakon:

  • „Égjen el minden templom, és benne minden keresztény!”
  • „Szeretnék segíteni. Hova vigyem a benzint?”
  • „Insallah”
  • „Kár, hogy nem a Vatikán”
  • „Nincs is szükség ennyi templomra, a vallás elbutít”

 

Hozzáfűzte, hogy ezen nem csupán „muszlim” emberek véleményei, hiszen a „tolerancia bajnokai között szép számmal akadnak echte párizsi echte franciák is.”

„Nekik a vallás még kulturális értelemben sem jelent semmit. Ahogyan a nemzetállami lét sem. És ez a szomorú igazság. A tűz, a pusztulás önmagában is hatalmas tragédia. Akár szándékolt gyújtogatás, akár véletlen baleset történt. De legalább akkora, ha nem nagyobb, letaglózó erejű tragédia az erre érkező embertelen reflexió” - fogalmazott.

Varga-Bíró szerint az ország, ahol sem az angol, sem a német beszédet nem igazán hallhatják jó szívvel még a turistáktól sem, a nép, amely egykoron büszkén birtokolta a fél világot, a birodalom, ami ránk szabadította a hamis demokráciagyakorlatot, még ebben a tragikus helyzetben sem egységes.

„Ha egyszer a vidéki franciák közt készülne egy felmérés, hogy ki mennyire tartja magát nacionalistának, a vezető politikus urak és hölgyek nagyot csodálkoznának. Ugyanakkor, ha Párizsban és a többi francia nagyvárosban készülne hasonló felmérés (különös tekintettel a kikötővárosokra), a mérleg azon nyomban a visszájára fordulna” - írta.

Hozzátette, ez a kettőség pedig óhatatlanul a szélsőségek megerősödéséhez vezet, mindkét oldalon, „mert ahogyan nem valódi, hithű muszlim az, aki robbant, gyújtogat, erőszakol, pontosan annyira nem valódi francia az sem, aki válogatás nélkül gyilkolna le mindenkit, csupán a bőrszíne vagy a származása okán.”

Arra kérta a „Magyarok Nagyasszonyát”, hogy segítse Párizst, valamint egész Franciaország népét, hogy mielőbb észhez térjenek, hogy a Notre Dame tüzének eloltása után a szívükben vessen parazsat a hazafiság szikrája.

„Európa pedig sosem lesz már olyan, mint annak előtte” - hangsúlyozta.

Tegnap este éjfél után sikerült megmenteni a párizsi Notre Dame székesegyház szerkezetét és tornyait a teljes pusztulástól, pedig sokáig egyáltalán nem volt biztos, maguk az emberfeletti munkát végző tűzoltók sem voltak meggyőződve arról, hogy nem veszik oda az épület.

Az eset bejárta a hazai és a világsajtót, az emberek mindenhol a szolidaritásukat fejezték ki, nem csoda, hiszen a felbecsülhetetlen értékű kulturális kincsről olyan felvétel is felkerült az internetre, amelyen az látható, ahogyan a húszártornya összedől és tűz martaléka lesz.

Figyelmébe ajánljuk

Váratlanul

Az ír szerző negyedik, sakkal erősen átitatott regényének szervező motívumai a szereplők éle­tébe érkező nem várt elemek.

A távolság

Az író-rendező-vágó nem lacafacázik: már az első jelenetben ott vonaglik egy tucat eszkortlány a sztriptízbár kanosabb (és pénzesebb) vendégeinek ölében, üvölt a zene, pukkan a pezsgő.

Hagytuk, hogy így legyen

  • - turcsányi -

Nagyon közel megyünk. Talán túl közel is. A komfortérzetünk szempontjából biztosan túl közel, bár a dokumentumfilm műfaja nem a komfortérzetünk karbantartására lett kitalálva, hanem azért, hogy felrázzon. Ez játékszabály, ám mégis kérdéses, hogy mennyiben kárhoztatható bárki is, aki nem rendel felrázást.

Egymás közt

Első ízben rendez olyan tárlatot a Ludwig Múzeum, amelyen kizárólag női alkotóknak a nőiség témáját feldolgozó munkái szerepelnek. A válogatás ezen első része a női szerepek és a nők megjelenítése körüli anomáliákra fókuszál a múzeum gyűjteményében őrzött műveken keresztül.

Semmi se drága

„Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza” – üzeni háromszáz idióta a lidérces múltból, csókol anyád, Szimónidész aláírással. Oh, persze, ezek csak a hülye görögök voltak, könnyű volt nekik hülyének lenni. Mi magyarok, már okultunk 1956 tapasztalatából, s sosem követnénk el efféle balgaságot.

Úgy lezáródott

Napok óta tartja izgalomban a magyar hazát az a kérdés, hogy október 9-én ki záratta le azt a kiskőrösi vasúti átkelőt, amelynél Szijjártó Péter külügyminiszter és Mészáros Lőrinc nagyberuházó & nagyvállalkozó & a szeretett vezető körüli mindenes megtekinthette a Budapest–Belgrád vasútvonal adott szakaszát és felavathatta az utolsó sínszál lerakását és összecsavarozását, vagy mit.

Sokan, mint az oroszok

Oroszország a hatalmas veszteségek dacára sem szenved emberhiányban az ukrán frontokon. Putyinék mostanra megtanulták, hogyan vegyék meg állampolgáraikat a családjuktól. A politikailag kockázatos mozgósítás elrendelésére semmi szükség – az üzlet működik. De hogyan?

Ellenzékellenzés

  • Ripp Zoltán

A Magyar Péter-jelenség a magyar társa­dalom betegségének tünete. Ugyanannak az immunhiányos állapotnak, amely a liberális demokrata jogállam bukását és Orbán hatalomban tartását előidézte. Ez az állítás persze magyarázatra szorul.

Messze még az alja?

Messze nem a kormány által vártaknak megfelelően alakult a GDP a harmadik negyedévben, de Orbánéknak „szerencsére” ismét van egy gazdaságpolitikai akciótervük. Könnyű megtippelni, milyen hatásuk lesz az intézkedéseknek, ha a cél az export felpörgetése, nem pedig a bizalom helyreállítása.