A PestiSrácok publicistája azt sejteti, hogy muszlimok gyújtották fel a Notre Dame-ot, aminek a nemzetellenes párizsi franciák még örülnek is

  • B.P.M.
  • 2019. április 16.

Fekete Lyuk

„Európa pedig sosem lesz már olyan, mint annak előtte.”

„Mi más is lehetne a tűz oka, mint a hibás faelemek, a repedéseket pótolandó, gyúlékony anyagok? Pláne pár héttel az EP-választások előtt... Aki mást feltételez, az legalább annyira bűnös és rasszista, mint aki elítéli azt a szegény fiatalembert, aki nemrégiben a párizsi metróban, késsel hadonászva üvöltötte bele hitvallását az éjszakába, miszerint 'I'm Muslim, I'll kill all the Catholics', azaz: 'Muszlim vagyok, megölöm az összes katolikust!'" - olvasható a PestiSrácok publicistájának, Varga-Bíró Tamásnak írása a portálon.

Hozzátette, mi mást is gondolhat az ember, mint hogy véletlen baleset volt, amikor Párizs toleráns baloldali polgárai így vélekednek a közösségi oldalakon:

  • „Égjen el minden templom, és benne minden keresztény!”
  • „Szeretnék segíteni. Hova vigyem a benzint?”
  • „Insallah”
  • „Kár, hogy nem a Vatikán”
  • „Nincs is szükség ennyi templomra, a vallás elbutít”

 

Hozzáfűzte, hogy ezen nem csupán „muszlim” emberek véleményei, hiszen a „tolerancia bajnokai között szép számmal akadnak echte párizsi echte franciák is.”

„Nekik a vallás még kulturális értelemben sem jelent semmit. Ahogyan a nemzetállami lét sem. És ez a szomorú igazság. A tűz, a pusztulás önmagában is hatalmas tragédia. Akár szándékolt gyújtogatás, akár véletlen baleset történt. De legalább akkora, ha nem nagyobb, letaglózó erejű tragédia az erre érkező embertelen reflexió” - fogalmazott.

Varga-Bíró szerint az ország, ahol sem az angol, sem a német beszédet nem igazán hallhatják jó szívvel még a turistáktól sem, a nép, amely egykoron büszkén birtokolta a fél világot, a birodalom, ami ránk szabadította a hamis demokráciagyakorlatot, még ebben a tragikus helyzetben sem egységes.

„Ha egyszer a vidéki franciák közt készülne egy felmérés, hogy ki mennyire tartja magát nacionalistának, a vezető politikus urak és hölgyek nagyot csodálkoznának. Ugyanakkor, ha Párizsban és a többi francia nagyvárosban készülne hasonló felmérés (különös tekintettel a kikötővárosokra), a mérleg azon nyomban a visszájára fordulna” - írta.

Hozzátette, ez a kettőség pedig óhatatlanul a szélsőségek megerősödéséhez vezet, mindkét oldalon, „mert ahogyan nem valódi, hithű muszlim az, aki robbant, gyújtogat, erőszakol, pontosan annyira nem valódi francia az sem, aki válogatás nélkül gyilkolna le mindenkit, csupán a bőrszíne vagy a származása okán.”

Arra kérta a „Magyarok Nagyasszonyát”, hogy segítse Párizst, valamint egész Franciaország népét, hogy mielőbb észhez térjenek, hogy a Notre Dame tüzének eloltása után a szívükben vessen parazsat a hazafiság szikrája.

„Európa pedig sosem lesz már olyan, mint annak előtte” - hangsúlyozta.

Tegnap este éjfél után sikerült megmenteni a párizsi Notre Dame székesegyház szerkezetét és tornyait a teljes pusztulástól, pedig sokáig egyáltalán nem volt biztos, maguk az emberfeletti munkát végző tűzoltók sem voltak meggyőződve arról, hogy nem veszik oda az épület.

Az eset bejárta a hazai és a világsajtót, az emberek mindenhol a szolidaritásukat fejezték ki, nem csoda, hiszen a felbecsülhetetlen értékű kulturális kincsről olyan felvétel is felkerült az internetre, amelyen az látható, ahogyan a húszártornya összedől és tűz martaléka lesz.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.