Petőfi-filmügy: onanizálás és sehonnai, bitang ficsúrok

  • narancs.hu
  • 2022. január 28.

Fekete Lyuk

Rákay visszaszólt, Schilling is.

A Franciaországban élő Schilling Árpád rendező nemrég szóvá tette, hogy a Nemzeti Filmintézet (NFI) Filmszakmai Döntőbizottsága 4,5 milliárd forintból támogatja Rákay Philip Petőfi Sándorról tervezett életrajzi filmjét, ebből 2 milliárd egyedi kormányhatározat alapján érkezik.

Schilling többek közt arra hívja fel a figyelmet, hogy ebből a pénzből 10 normál költségvetésű magyar film készülhetne el, és Rákay ezek szerint olyan összegből dolgozhat, amekkora pénz soha nem adatott meg az elmúlt száz évben azoknak a magyar filmeseknek, akik már bizonyítottak.

„Schilling Árpád szerint senki nem fog majd emlékezni most készülő Petőfi filmünkre. Ha Petőfi csöndben beleszeretne Jókaiba, Szendrey Júliát pedig Sárosdi Lilla alakíthatná, végig meztelenül, onanizálás közben azt suttogva: »Ez a müvészet!«, akkor gondolom más volna a helyzet! Ugye, Árpi!” – ez volt Rákay Philip reakciója a Facebookon Schilling Árpád megjegyzésére.

Erre szintén a Facebookon Schilling válaszolt, „kisszerű, frusztrált, ostoba és humortalan” reakciónak minősítve Rákay posztját.

A rendező szerint leginkább pofon járna azért, ahogy Rákay Sárosdi Lillát odacitálta, majd arról ír, „az a legnagyobb baj ezekkel a sehonnai, bitang kis ficsúrokkal, hogy annak ellenére, hogy övék az állam és az EU (tehát a magyar és európai pogárok adójából származó) támogatás döntő hányada, ők kapják az összes állami kintüntetést, amit egymásnak osztogatnak, övék a közmédia, ők ülnek az állami intézmények élén, sok milliós autókkal furikáznak, és nyaralnak amikor akarnak bárhol a világon, ahova az állam utaztatja őket, védve vannak az ügyészségtől, a bíróságtól, tehát hiába ők a mindent nyerők, mégis ilyen nyomorult lúzerlogika világlik ki minden megnyilvánulásokból.”

A teljes bejegyzés itt olvasható:

Arról, hogy a Nemzeti Filmintézet Fóton vásárol telket a film forgatásához, lapunk cikkezett először:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.