Pócs János nem fél a koronavírustól, mert szerinte sok az autóbaleset is és annak is áldozatul eshet

  • narancs.hu
  • 2020. március 11.

Fekete Lyuk

A politikus mindenkit nagyon megnyugtatott.

Pócs János, a Fidesz Jász-Nagykun-Szolnok megyei képviselőjét a térségi televízióban kérdezték arról, fél-e a koronavírustól, szúrta ki a 444. A politikus mindenkit nagyon megnyugtatott a válaszával, azt találta ugyanis mondani, hogy:

"Én személy szerint nem félek, az országban 360 körüli autóbaleset áldozatai vannak, és több mint 3600 autóbaleset. Annak is lehetek bármikor áldozata. Lehetek a vírusnak is."

Később pedig azt is elmondta, hogy a megelőzésben sok múlik a lakosságon, így azt javasolja, hogy mindenki kerülje azokat a helyeket, ahol "sok emberrel, sok külföldivel találkozhatunk."

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.