Semjén Zsolt: „Mindannyiunk őseinek a 99,9 százaléka vadászott”

  • narancs.hu
  • 2021. október 11.

Fekete Lyuk

 Szerinte nem az szorul magyarázatra, hogy valaki miért horgászik vagy vadászik, hanem hogy miért tagadja meg az őseit.

Semjén Zsolt szerint a Vadászati Világkiállítás a természet rendjének a tisztelete, „a normalitásnak a diadala”.

Mint mondta,

mindannyiunk őseinek a 99,9 százaléka vadászott, és, ha a mi őseink nem lettek volna sikeres vadászok, nem ülnénk itt”  

– majd hozzátette: a vadászszenvedély antropológiai örökségünk, és nem az szorul magyarázatra, hogy valaki miért horgászik vagy vadászik, hanem hogy miért tagadja meg az őseit, „és előítéletes módon miért viszonyul gyűlölettel a vadászat és a vadászok iránt”. Pedig csak akkor van fenntartható agrárgazdálkodás, ha van vadászat – fejtette ki álláspontját Semjén Zsolt a Bayer Showban vasárnap este.

A miniszterelnök-helyettes arról is értekezett, hogy szerinte nagyon érdekes és tanulságos, hogy a „zöld politikai irányzatok” az állatok, növények, ásványok tekintetében a természet rendjére hivatkoznak. De az ember és a társadalom tekintetében „a legtermészetellenesebb aberrációkat propagálják”.

A műsorban Semjén azt is elmondta, a világkiállításon már messze elhagyták az 1 milliós nézőszámot, pénteken és szombaton is a Hungexpon több mint 55 ezer látogató volt. Ez a Hungexpo befogadásának végső határa, még a szakadó esőben is 30 ezren voltak - tette hozzá. Semjén Zsolt úgy fogalmazott, hogy a XXI. század Magyarországán még csak hasonló nagyságú rendezvény sem volt. „A nép ezt eldöntötte” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.

A Vadászkiállításra mi is ellátogattunk, Krusovszky Dénes beszámolóját itt találják:

 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.