Semjén Zsolt szerint a magyar identitás része az iszlám elleni védekezés

  • CD
  • 2019. április 23.

Fekete Lyuk

Az egyház meg nem egy emberbaráti egyesület.

Húsvét alkalmából kérdezte a Hír TV Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest arról, mi jut eszébe kereszténydemokrataként Ferenc pápa húsvéti üzenetéről. A KDNP elnöke meg hát, mit volt, mit tenni, őszintén elmondta, amit gondol.

Semjén komoly fejtegetésbe kezdett, mely szerint az egyházra leselkedő legnagyobb veszély az, ha alkalmazkodni akar olyan ideológiákhoz, amelyek időlegesek. Szabadkőművességet, liberálisokat vagy épp baloldali eszméket emlegetett.

Majd a miniszterelnök-helyettes a Hír TV Magyarország élőben című műsorában közölte, hogy a magyar és az európai identitásnak is része az iszlám elleni védekezés. Semjén Zsolt úgy véli, azok az országok, amelyek évszázadokon át húzták a gyarmatok hasznát, most nyögik a következményét. Ők már elvesztek, de a kelet-közép-európai országok még dönthetnek arról, behódolnak-e a muszlim hódításnak.

Semjén szerint a nyugati országok esetében már csak egyetlen kérdés van: hogyan lehet együtt élni az iszlámmal.

Ugyanakkor úgy látja, a magyarok, a kelet-közép-európai országokkal egyetemben még eldönthetik arról, akarnak-e együtt élni az iszlámmal.

Szerinte bizonyos egyháziak, beleértve a keresztényeket és a kereszténypolitikai erők egy részét is, úgy viselkednek, mintha egy szakszervezet vagy egy környezetvédő mozgalom lennének vagy mint egy filantróp emberbaráti egyesület.

"Az egyház azonban nem egy emberbaráti egyesület, hanem az emberek üdvösségét szolgálja" – hangsúlyozta Semjén.

A kereszténydemokrata politikus számára Ferenc pápa szavai, miszerint az „alázat nem jelenti a valóság megtagadását” azt jelentik, hogy „hűségesnek kell lennünk, az igazi keresztény örökséghez”.

Ki kell állni a család, a házasság, a megfogant élet joga mellett is – emelte ki Semjén Zsolt.

A KDNP-s politikus okfejtése szerint az iszlám két részre osztja a világot. Az egyik a dar al-islam, azaz az iszlámnak már behódolt terület, és a dar al-harb, amely a dzsihád vagyis a háború földje.

"Mi most a háború földjén vagyunk" – jegyezte meg Semjén.

Magyarország élőben (2019-04-22) - HÍR TV

A magyar és az európai identitásnak is része az iszlám elleni védekezés - mondta Semjén Zsolt a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. A miniszterelnök-helyettes úgy véli, azok az országok, amelyek évszázadokon át húzták a gyarmatok hasznát, most nyögik a következményét. Ők már elvesztek, de a kelet-közép-európai országok még dönthetnek arról, behódolnak-e a muszlim hódításnak.

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.