Szakács Árpád, a kultúrharc sámánja alufóliás teóriával állt elő a NAT-tal kapcsolatban

  • narancs.hu
  • 2020. február 10.

Fekete Lyuk

A kultúrideológus előkotort a levéltárból egy 1911-es szabadkőműves dokumentumot, és közölte, a mai napig ez alapján zajlik az ateista-materialista történelem- és irodalomoktatás.

A fideszes kultúrharc szellemi agytrösztje, Szakács Árpád, aki a MediaWorks Hungary Zrt. központi nyomtatott szerkesztőségének alkotói szabadságon lévő volt főszerkesztője a Hír TV Civil kör című műsorában most épp a sokat kritizált Nemzeti Alaptantervről mondott sommás véleményt - szúrta ki a 444.hu.

Civil kör (2020-02-08) - HÍR TV

Miközben Niedermüller Péter kijelentése már-már feledésbe merül, jön Jávor Benedek és alakításával ismét megkérdőjelezi a baloldal mentális állapotát. Korózs Lajos új számot tesz fel a proletárdiktatúra hangját idéző recsegő lemezjátszón, majd, hogy teljes legyen a kép, újra alakul a Munkásőrség. Míg Jakab Péter hasonlatát értelmezzük tortáról és mazsoláról, megjelenik és liberális össztűz alá kerül a NAT.

Szakács a műsorban kiosztott egy, az országos levéltárból előkotort 1911-es szabadkőműves dokumentumot Jászi Oszkár székfoglalójáról, amiben szerinte az 1919-es bolsevizmus szellemisége uralkodott (miközben a liberális Jászi soha nem volt kommunista, elítélte a Tanácsköztársaságot - a szerk.). Szakács szerint ez a program megvalósult, és a mai napig ez alapján zajlik "az ateista-materialista történelem- és irodalomoktatás".

A magyar kormány, vagyis a Fidesz-KDNP pedig csupán ezt szeretné megváltoztatni szerinte. A kultúrideológus komoly okfejtését nem ám a kisujjából szopta, Szakács mindezt Raffay Ernő Szabadkőművesek Trianon előtt című könyvében fedezte fel. Szerinte ugyanis az eddigi nem Fidesz-KDNP-s hatalmon levők a történelem átírását hirdették meg első célként, márpedig az ezeréves magyar múlt, az ezeréves magyar identitás összes elemét ki kell irtani ahhoz, hogy a magyarság ne kötődjön a saját identitásához.

Szakács komoly hittérítőként Facebook oldalára is kiírta, hogy: „Jászi Oszkár ebben a dokumentumban hirdette meg az Új Magyarország programot. Emlékeznek még? 2006-ban pontosan ugyanez volt Gyurcsány Ferenc kormányzati programjának címe! Igen! Ezek ugyanazok! Az ő új Magyarországuk a bolsevizmus terrorja, a magyarok legyilkolása, a magyar identitás megsemmisítése.”

Mint lapunk korábban megírta, csütörtökön Szakács Árpád tart előadást A magyar kultúra ellenségei címmel a Mi Hazánk Mozgalom Fekete István Szabadegyetem című sorozatának első rendezvényén.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.