Eddig a kormánymédiában értekezett Szakács Árpád a „balliberális” kulturális diktatúráról, most a Mi Hazánknak tart előadást erről

  • BM
  • 2020. február 9.

Belpol

A szélsőjobboldali párt rendezvényén fog prédikálni a magyar kultúra ellenségeiről. Korábban Fidesz közeli médiumok felületein írt erről.

Szakács Árpád: A magyar kultúra ellenségei címen hirdet rendezvényt a Mi Hazánk Mozgalom.

Szakács Árpád újságíró a Fekete István Szabadegyetemen

null

A leírásból annyi derül ki, hogy a szélsőjobboldali nézeteket valló párt a Fekete István Szabadegyetem című rendezvénysorozatának első szemeszterében bevezető jelleggel havi egy előadást kínál az arra fogékonyaknak.

Az első ilyen alkalmon megnyitó beszédet mond a szabadegyetem igazgatója, Popély Gyula akadémiai doktor (aki az EP-választáson a Mi Hazánk listáján a 4. helyen szerepelt), míg a házigazda Novák Előd, a párt alelnöke lesz, az előadó pedig Szakács Árpád.

A kultúra diktatúrája

Január 31-én derült ki, hogy Szakács Árpád fizetés nélküli alkotói szabadságra megy. Korábban ő volt a Mediaworks központi szerkesztőségének a főszerkesztője. A kiadó olyan kormányközeli lapokért felel, mint a Ripost, a Világgazdaság vagy éppen a Figyelő, de az említetteken kívül több tucat sajtóterméket ad ki, köztük számos vidéki napilapot.

Szakácsot a Magyar Időkben 2018-ban indult publicisztika-sorozata, a Kinek a kulturális diktatúrája? tette ismertté a jobbos szubkultúrán kívül is; ebben azzal vádolta a kormányt, hogy nem sikerült a jobboldali köröknek kiszorítani a baloldali- és liberális oldalt a kultúrából, amely szerinte az állam pénzén kritizálja a jobboldalt. „Az elmúlt nyolc évben a jobboldali kultúrpolitika tevékenysége abban merült ki, hogy finanszírozta és elősegítette a balliberálisok kultúrpolitikáját” – fogalmazott 2018-ban.

Szakács Árpád tavaly novemberben megkapta a Lovas István-sajtódíjat. A ceremónián többek között azt mondta köszönőbeszédében: „A saját, tízmilliárdokkal megtámogatott köreink a legjobb esetben is minden hatás nélküli, kínosan amatőr látszatcselekvéssel próbálják elfedni a semmittevést”. (Lovas István nem sokkal a halála előtt a „legjobb és legbátrabb” magyar újságírónak nevezte Szakácsot). Szakács közös könyvet is jegyez Bayer Zsolttal, A kultúra diktatúrája címen.

A Fideszhez és a kormányhoz erősen kötődő Szakács Árpád most annak a pártnak a rendezvényére megy előadni, amely többek között „magyarellenesség” miatt feljelentette az Indexet, a Coca-Cola gyár előtt parádézott homofób kijelentéseivel, visszaállítaná a halálbüntetést, illetve újranyitná a szibériai gulágokat, hogy magyarországi rabokat deportáljon oda.

Színvonalas kultúrharc: előbb Szakács sült fel csúnyán, majd Jeszy gennyládázta a nem fideszes színészeket

Szakács Árpád és Jeszenszky Zsolt is csak nehezen nevezhető szakértőnek. Annál több a véleményük. A hétfői szabad, független kultúráért, a kormány törvénymódosítása ellen rendezett tüntetést követően a kormánypárti kultúrharcot elindító újságíró, szélesőjobbos beütésű ideológus, Szakács Árpád a Hír TV-ben osztotta az észt.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.