Eddig a kormánymédiában értekezett Szakács Árpád a „balliberális” kulturális diktatúráról, most a Mi Hazánknak tart előadást erről

  • BM
  • 2020. február 9.

Belpol

A szélsőjobboldali párt rendezvényén fog prédikálni a magyar kultúra ellenségeiről. Korábban Fidesz közeli médiumok felületein írt erről.

Szakács Árpád: A magyar kultúra ellenségei címen hirdet rendezvényt a Mi Hazánk Mozgalom.

Szakács Árpád újságíró a Fekete István Szabadegyetemen

null

A leírásból annyi derül ki, hogy a szélsőjobboldali nézeteket valló párt a Fekete István Szabadegyetem című rendezvénysorozatának első szemeszterében bevezető jelleggel havi egy előadást kínál az arra fogékonyaknak.

Az első ilyen alkalmon megnyitó beszédet mond a szabadegyetem igazgatója, Popély Gyula akadémiai doktor (aki az EP-választáson a Mi Hazánk listáján a 4. helyen szerepelt), míg a házigazda Novák Előd, a párt alelnöke lesz, az előadó pedig Szakács Árpád.

A kultúra diktatúrája

Január 31-én derült ki, hogy Szakács Árpád fizetés nélküli alkotói szabadságra megy. Korábban ő volt a Mediaworks központi szerkesztőségének a főszerkesztője. A kiadó olyan kormányközeli lapokért felel, mint a Ripost, a Világgazdaság vagy éppen a Figyelő, de az említetteken kívül több tucat sajtóterméket ad ki, köztük számos vidéki napilapot.

Szakácsot a Magyar Időkben 2018-ban indult publicisztika-sorozata, a Kinek a kulturális diktatúrája? tette ismertté a jobbos szubkultúrán kívül is; ebben azzal vádolta a kormányt, hogy nem sikerült a jobboldali köröknek kiszorítani a baloldali- és liberális oldalt a kultúrából, amely szerinte az állam pénzén kritizálja a jobboldalt. „Az elmúlt nyolc évben a jobboldali kultúrpolitika tevékenysége abban merült ki, hogy finanszírozta és elősegítette a balliberálisok kultúrpolitikáját” – fogalmazott 2018-ban.

Szakács Árpád tavaly novemberben megkapta a Lovas István-sajtódíjat. A ceremónián többek között azt mondta köszönőbeszédében: „A saját, tízmilliárdokkal megtámogatott köreink a legjobb esetben is minden hatás nélküli, kínosan amatőr látszatcselekvéssel próbálják elfedni a semmittevést”. (Lovas István nem sokkal a halála előtt a „legjobb és legbátrabb” magyar újságírónak nevezte Szakácsot). Szakács közös könyvet is jegyez Bayer Zsolttal, A kultúra diktatúrája címen.

A Fideszhez és a kormányhoz erősen kötődő Szakács Árpád most annak a pártnak a rendezvényére megy előadni, amely többek között „magyarellenesség” miatt feljelentette az Indexet, a Coca-Cola gyár előtt parádézott homofób kijelentéseivel, visszaállítaná a halálbüntetést, illetve újranyitná a szibériai gulágokat, hogy magyarországi rabokat deportáljon oda.

Színvonalas kultúrharc: előbb Szakács sült fel csúnyán, majd Jeszy gennyládázta a nem fideszes színészeket

Szakács Árpád és Jeszenszky Zsolt is csak nehezen nevezhető szakértőnek. Annál több a véleményük. A hétfői szabad, független kultúráért, a kormány törvénymódosítása ellen rendezett tüntetést követően a kormánypárti kultúrharcot elindító újságíró, szélesőjobbos beütésű ideológus, Szakács Árpád a Hír TV-ben osztotta az észt.

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.