Eddig a kormánymédiában értekezett Szakács Árpád a „balliberális” kulturális diktatúráról, most a Mi Hazánknak tart előadást erről

  • BM
  • 2020. február 9.

Belpol

A szélsőjobboldali párt rendezvényén fog prédikálni a magyar kultúra ellenségeiről. Korábban Fidesz közeli médiumok felületein írt erről.

Szakács Árpád: A magyar kultúra ellenségei címen hirdet rendezvényt a Mi Hazánk Mozgalom.

Szakács Árpád újságíró a Fekete István Szabadegyetemen

null

A leírásból annyi derül ki, hogy a szélsőjobboldali nézeteket valló párt a Fekete István Szabadegyetem című rendezvénysorozatának első szemeszterében bevezető jelleggel havi egy előadást kínál az arra fogékonyaknak.

Az első ilyen alkalmon megnyitó beszédet mond a szabadegyetem igazgatója, Popély Gyula akadémiai doktor (aki az EP-választáson a Mi Hazánk listáján a 4. helyen szerepelt), míg a házigazda Novák Előd, a párt alelnöke lesz, az előadó pedig Szakács Árpád.

A kultúra diktatúrája

Január 31-én derült ki, hogy Szakács Árpád fizetés nélküli alkotói szabadságra megy. Korábban ő volt a Mediaworks központi szerkesztőségének a főszerkesztője. A kiadó olyan kormányközeli lapokért felel, mint a Ripost, a Világgazdaság vagy éppen a Figyelő, de az említetteken kívül több tucat sajtóterméket ad ki, köztük számos vidéki napilapot.

Szakácsot a Magyar Időkben 2018-ban indult publicisztika-sorozata, a Kinek a kulturális diktatúrája? tette ismertté a jobbos szubkultúrán kívül is; ebben azzal vádolta a kormányt, hogy nem sikerült a jobboldali köröknek kiszorítani a baloldali- és liberális oldalt a kultúrából, amely szerinte az állam pénzén kritizálja a jobboldalt. „Az elmúlt nyolc évben a jobboldali kultúrpolitika tevékenysége abban merült ki, hogy finanszírozta és elősegítette a balliberálisok kultúrpolitikáját” – fogalmazott 2018-ban.

Szakács Árpád tavaly novemberben megkapta a Lovas István-sajtódíjat. A ceremónián többek között azt mondta köszönőbeszédében: „A saját, tízmilliárdokkal megtámogatott köreink a legjobb esetben is minden hatás nélküli, kínosan amatőr látszatcselekvéssel próbálják elfedni a semmittevést”. (Lovas István nem sokkal a halála előtt a „legjobb és legbátrabb” magyar újságírónak nevezte Szakácsot). Szakács közös könyvet is jegyez Bayer Zsolttal, A kultúra diktatúrája címen.

A Fideszhez és a kormányhoz erősen kötődő Szakács Árpád most annak a pártnak a rendezvényére megy előadni, amely többek között „magyarellenesség” miatt feljelentette az Indexet, a Coca-Cola gyár előtt parádézott homofób kijelentéseivel, visszaállítaná a halálbüntetést, illetve újranyitná a szibériai gulágokat, hogy magyarországi rabokat deportáljon oda.

Színvonalas kultúrharc: előbb Szakács sült fel csúnyán, majd Jeszy gennyládázta a nem fideszes színészeket

Szakács Árpád és Jeszenszky Zsolt is csak nehezen nevezhető szakértőnek. Annál több a véleményük. A hétfői szabad, független kultúráért, a kormány törvénymódosítása ellen rendezett tüntetést követően a kormánypárti kultúrharcot elindító újságíró, szélesőjobbos beütésű ideológus, Szakács Árpád a Hír TV-ben osztotta az észt.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.