Július elején Vilniusban találkoznak a NATO-tagállamok vezetői, a fő téma a háború és Ukrajna lesz. A Szabad Európa több kormányzati forrása is arról beszélt, hogy addig a török és a magyar parlament is ratifikálni fogja a svéd csatlakozást.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió hatására Svédország és Finnország már több mint egy éve benyújtotta a csatlakozási kérelmét a szövetséghez. Finnország azóta már tag, Svédország azonban még mindig várja, hogy a török és a magyar parlament jóváhagyja a felvételét. Törökország a tagságért cserébe azt kérte, a svéd kormány vonja szorosabb megfigyelés alá a Svédországban működő kurd szervezeteket és politikai aktivistákat – akiknek jelentős részét a törökök terroristagyanúsnak tartják –, működjön jobban együtt a török igazságszolgáltatással, amibe beletartozik az is, hogy adja ki Ankarának az általuk terrorgyanúsnak tartott személyeket.
A Szabad Európa egyik forrása szerint ez már lényegében megvalósult, sőt arról is vannak információk, hogy már történt is ilyen kiadatás, továbbá biztosra vehető, hogy Recep Tayyip Erdoğan újraválasztott török elnök rábólintott a ratifikációra, mivel pedig az elnökválasztással együtt tartott parlamenti választáson a pártja is kormányon maradt, a szavazás végeredményéhez sem férhet kétség.
Ezzel azonban a lap több forrása szerint is
„teljesen elfogyhat a levegő Magyarország körül a vilniusi csúcson, ha addig nem mondunk igent”.
Mivel a parlament tavaszi ülésszakát július 7-ig meghosszabbították, akár napokkal a vilniusi találkozó előtt is megszülethet a döntés. Ekkor pedig már nem Svédország, hanem Spanyolország lesz az EU soros elnöke, a Szabad Európa egyik forrása szerint ugyanis a halogatásban ez is szempont volt, és a kormány kvázi zsaroló pozíciónak használta, hogy „a svéd EU-elnökség ne kövessen el ellenünk valami galádságot”.
A magyar kormány korábban informálisan azt jelezte Stockholmnak, hogy elvárnának egy „gesztust”, például hogy a svéd külügyminiszter látogasson el Budapestre, de a jelek szerint erre már nem fog sor kerülni.
