Matti Vanhanennel, a finn országgyűlés elnökével, két alelnökkel és a frakciók elnökeivel találkozott először a Hende Csaba vezette magyar delegáció Helsinkiben szerdán délelőtt.
A magyar küldöttség abból az alkalomból utazott Svédországba és Finnországba, hogy a két állam csatlakozik a NATO-hoz. Ezt a katonai szövetséget alkotó országok parlamentjeinek jóvá kell hagyniuk, és már csak a török és a magyar beleegyező nyilatkozat hiányzik. A magyar jóváhagyás azért húzódik még, mert a kormánypárti frakció nem örül annak, hogy a NATO-nak így közös határa lesz Oroszországgal. Azt is szóvá tette Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a két ország kormánya bírálta a magyar kormányt – „hazugságokat terjesztenek Magyarországról” –, és most meg kell beszélni velük, „ne rugdossanak már bennünket, ha közben idejönnek kérni azt, hogy vegyük már fel őket”.
A kormánypárti küldöttséggel – ahogy a HVG fogalmaz: „vitarendező” delegációval – folytatott beszélgetésből Vanhanen házelnök azt szűrte le, a magyarok tisztában vannak azzal, hogy Finnország erősíteni akarja a NATO-t. Tárgyalópartnerei nem mondták meg, mikor hagyja jóvá a magyar Országgyűlés a finn csatlakozást, ugyanakkor reményüket fejezték ki, hogy ezután több lesz a párbeszéd Magyarország és Finnország között. Antti Rinne, a házelnök helyettese ezt azzal egészítette ki, hogy
a magyar politikusok nem szabtak feltételt Finnország vagy Svédország NATO-csatlakozásának támogatásáért.
Ugyanerről számolt be kedden a svéd külügyi bizottság elnöke is, miután beszélt Hende Csabáékkal. Rinne mondataiból kiderül, szóba kerültek a vitás ügyek is, mert a magyar politikusok úgy látják, a magyar jogállamiságról és a demokráciáról szóló uniós diskurzusban néhány állítás félreértésen alapul, és ezek rossz színben tüntetik föl Magyarországot.
A találkozó után Hende Csabát is megkérdezték a finn újságírók a tárgyalásról, rögtön a terem előtt – mert a finn parlamentben szinte bárhol le lehet szólítani a politikusokat. A magyar Országgyűlés törvényhozásért felelős alelnöke elmondta, abban maradtak, hogy magasabb szintre emelik, illetve visszaterelik a normális mederbe a finn–magyar parlamenti kapcsolatokat. Testvérnépnek nevezte a finneket. Úgy vélte, szokatlan, hogy az utóbbi tíz évben nem volt magas szintű találkozó a két ország törvényhozása között.
A finn újságírók is szerették volna megtudni, mikor szavaz a magyar Országgyűlés országuk NATO-csatlakozásának ratifikálásáról, de Hende Csaba ezt nem tudta megmondani. Viszont azt állította, hogy a Mi Hazánkon kívül minden párt támogatja az ügyet. Szerinte nem is hosszú ez az eljárás, mert „számos nemzetközi szerződés ratifikációja ennél sokkal hosszabb ideig elhúzódik”. Hende Csaba kérdésre válaszolva azt mondta, nem tudja, mit szól Oroszország a finn és a svéd csatlakozáshoz, de nem lát jelet arra, hogy Moszkvának agresszív szándéka lenne. Arra az esetre jó a NATO, ha ez a helyzet változik. Akkor az összes tagállam, így Magyarország katonái is jönnének, és ha kell, az életüket is áldoznák a finnekért. Ehhez hozzátette, „ezért kell új alapra helyezni az egymás iránti tiszteletet és a megbecsülést, hiszen vállvetve harcolni csak olyanokkal lehet, akikkel kölcsönösen tiszteljük és megbecsüljük egymást”.
Egy újságírói kérdésre, amely a kölcsönös tisztelettel kapcsolatos hendei hiányérzetre vonatkozott, a magyar politikus ezt mondta: „elég, ha megnézzük, hogy az elmúlt 10 évben bármely magyar politikus tett-e Finnországra nézve becsmérlő kijelentést, kétségbe vonta-e az itt élő emberek, például a számik emberi jogainak állapotát, és ha az rá a válasz, hogy nem, akkor tegye fel a kérdést, hogy fordítva, finn oldalról megtörtént-e ez”.
Szóba került előző napi svédországi látogatásuk is. Hende Csaba azt mondta, nem úgy volt, hogy ő vádolta Svédországot Magyarországról szóló hazugságok terjesztésével: „feltette egy riporter azt a kérdést, hogy hazudtak-e svéd politikusok Magyarországról, én erre a tényeknek megfelelően igennel válaszoltam. Ha ezt felteszi a finn politikusokkal tekintetében is, ugyanígy igennel tudok válaszolni” – mondta. A finn újságírókat érdekelte, például miben hazudtak a finn politikusok Magyarországról. „Körülbelül 100 példát tudnék mondani hirtelen. Az egyik EP-képviselőjük például azt mondta, hogy a magyar kormány egy pártkatonát nevezett ki bírói állásba. Magyarországon a kormány senkit nem nevez ki bíróvá, mert a bíróból álló bizottságok tesznek javaslatot a köztársasági elnök számára. Alig ismerek olyan országot a világban, ahol a bíróságok tekintetében a kormánynak ennyire kevés befolyása lenne, gyakorlatilag nulla” – mondta Hende Csaba.
A magyarországi politikai korrupcióval kapcsolatos érdeklődésre azzal felelt, „feltehetném azt a kérdést, hogy vajon az EU Finnországra vonatkozó országjelentése kapcsán minden rendben van? Elárulom: nincs. Ez egy olyan területe a közéletnek, ahol minden államnak van tennivalója”. Megkérdezték tőle, hogy ennek, amit Hende elmondott, mi köze van Finnország NATO-csatlakozásának jóváhagyásához. A magyar politikus nem értette a kérdést, de még kétszer megkérdezték tőle, és végül azt mondta, azért érkeztek Finnországba, hogy a két ország kapcsolatairól beszéljenek.
