Ahogy azt mi is megírtuk, most már végre, a bíróságnak hála, biztos a tudásunk arról, hogy Habony Árpádnak „a Szépművészeti Múzeum egy füttyentésre odakölcsönözte a mintegy 300 milliót érő 10 antik képet, majd pedig körömszakadtáig titkolta ezt”.
Eddig persze azt képzelhettük, hogy az ibizai diszkónáthától szipogó Habonynak azért jártak a szép képek (gyakorlatilag fillérekért), mert ő Orbán (persze, tudjuk, nem hivatalos) főtanácsadója, a rendszer legfőbb mérnöke stb. Ám a helyzet még ennél is szebb!
A 444 ugyanis kiderítette, hogy Baán László, a Szépművészeti igazgatója a legnagyobb haverja Habonynak, sőt még az esküvői tanúja is ő volt. Ennek persze Baán szerint semmi, de tényleg semmi köze nem volt ahhoz, hogy átpakoltak kábé ingyér' H. Á. lakásába tíz darab antik vásznat három hónapra. Hogy is gondolhatja ezt bárki!
„Józan, racionális megfontolás volt” – mondja Baán, és hozzáteszi: szerinte forgatásokat terveztek a lakásban, ahhoz kellettek a festmények.
Na most. A képek között (lásd a listát itt) vannak csatajelenetek, valamint olyanok, hogy Nimfa a tájban, Szatír a tájban, Vénusz és Ámor, Jupiter Ámor diadalmenetében.
Biztos a mi fantáziánk romlott meg túl sok filmet láttunk, de valahogy pontosan el tudjuk képzelni, hogy milyen jellegű is lehetett egy-egy olyan parti (nevezzük ezt a Baán-féle újmagyarul most „forgatásnak”), amelyet ezek alatt a képek alatt bonyolíthatott a közismerten jó ízlésű Habony és baráti társasága.
Sőt el sem kell képzelni, mert utolsó művében, a Tágra zárt szemekben Stanley Kubrick szerencsére már rég leforgatta. Íme:
