Film

2 perc Johnny Depp

21 Jump Street – A kopasz osztag

  • -kg-
  • 2012. május 3.

Film

Too cool for school – ezzel a szlogennel és Johnny Depp főszereplésével futott a 21 Jump Street című tévésorozat: a széria a kilencvenes évek hajnalán kimúlt, ám most itt a filmváltozat.

Van-e viccesebb annál, mint amikor egy kálium-nitrátnak öltözött izomagy és egy Pán Péternek öltözött túlfogyasztott óriáscsecsemő – még ne tessenek nevetni, van tovább is – egy rózsaszín női Volkswagenben szlalomoznak a forgalomban, vagy féltucatnyi, szelídnek nem mondható motorossal a nyakukon. Mindez egy olyan filmnek a legfőbb poénja, melyről mértékadó amerikai fórumokon azt írták a premierkor, hogy végre egy nem teljesen fölösleges sorozatfeldolgozás. Meg azt is írták, hogy Jonah Hill és Channing Tatum micsoda fergeteges párost alkotnak az anno Johnny Deppet befuttató 21 Jump Street mozis változatában.

Csak emlékeztetőül: ez volt az a sorozat, melyben a kölyökképű Deppnek a középiskolai népek között kellett diáknak álcázott zsaruként elvegyülni, és ez volt az a sorozat, amely Tim Burton kísérletező karjaiba taszajtotta a színészt, aki végül már nagyon unta, hogy egy „már-már fasisztoid” (Depp szép szavai ezek) sorozatban kell bohóckodnia. Aki nem hisz nekünk, olvassa el Depp finoman szólva is kritikus előszavát, amit a Burton on Burton című interjúkötethez kanyarított.


Ezúttal a komikusi vénájáról ismert Hill és a kigyúrt vénáiról híres Tatum mennek vissza a suliba, abból a figyelemre méltó megfontolásból kifolyólag, hogy ha már rendőrnek túl hülyék, diáknak álcázva csak képesek leleplezni egy nagybani kábítószer-kereskedőt. Ötletnek nem rossz, hogy a korszellem most a hajdani lúzernek kedvez, így a joviális Hill lesz a menő csávó, akitől egy pacsi is érdem, míg a kigyúrt bikaként mélázó Tatumnak (vagyis a papírforma szerinti menő fejnek) a gerjedelmében összevissza hebegő kémiatanárnővel és a jobb körökből kirekesztett kockafejekkel kell beérnie. Ezzel talán lehetett volna kezdeni valamit, ám mielőtt még bárki is elsüthetne egy popkulturális utalást (sok ilyen lesz) vagy egy péniszpoént (sok ilyen lesz), tulajdonképpen már célnál vagyunk: egy tipikusnak mondható, a műfaji nagy átlagnál semmivel sem jobb vagy rosszabb high-school hülyeségben vagyunk és maradunk.

Abban talán igazuk van a dicsérő soroknak, hogy ökörködésben van ennél sokkal rosszabb  is – Jonah Hill már csak tudja, az ő életműve például tele van ilyesmikkel. Tatum életműve viszont mással van tele; bunyós és romantikus drámái közt a 21 Jump Street egy távolra ragyogó gyöngyszem. Hill és Tatum mellett Depp is jól jön ki a buliból: rövid cameója ugyan nem más, mint egy tőle nem idegen jófejségi gesztus, egy lesavazott show előtt kalapot emelni azonban így is szimpatikus cselekedet. Van annyira szimpatikus, mint amikor a színész nemrégiben, A Karib-tenger kalózai forgatása során fogta magát és – talpig jelmezben, persze – beköszönt egy londoni iskolába. Ott, az alsó tagozatban, még egy akkora sztár, mint Depp, sem tudott volna elvegyülni.

Az InterCom bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.