Torrentmozi

A homok urai

Jörg Steineck: Lo Sound Desert

  • - greff -
  • 2017. február 12.

Film

„Szerintem a sivatagból kell származnod ahhoz, hogy ezt a zenét játszd” – nyilatkozott nekünk bő 3 éve Josh Homme, a Queens Of The Stone Age vezére a 90-es évek elején Kaliforniában kifejlődött, desert vagy stoner rock néven ismertté vált stílusirányzatról.

Ezt az axiómát némiképp árnyalja, hogy a sivatagoktól meglehetős távolságra fekvő magyar klubszíntéren éppen erre a hangzásra épült az elmúlt 15 év egyik legburjánzóbb faunája – az itteni érdeklődés hevességét jól jelzi, hogy ennek a Lo Sound Desert című, témába vágó dokumentumfilmnek is volt nálunk tavaly nyilvános vetítése. Alaposabb pszichológiai-antropológiai elemzés után talán megnyugtatóan meg lehetne válaszolni, hogy a desert rock által közvetített életérzéssel miért rokonszenveznek ennyire a honfitársaink, de Jörg Steineck filmje nem a hatástörténettel, hanem a zsáner genezisével foglalkozik.

Van valami egészen lenyűgöző abban, hogy még egy olyan, limitált jelkészletű kifejezési forma esetében is, mint amilyen a rockzene, milyen erőteljesen képes befolyásolni a dalok végső formáját a zenészek környezete. Az életszínvonal minősége, a napsütéses órák száma, a páratartalom, a légszennyezettség – minden számít. Afféle elkerülhetetlennek tetsző mutációként Seattle esős utcáin született meg a grunge, Birmingham iparvárosában a heavy, a mocsaras Floridában a death, Skandináviában a black, a Ruhr-vidéki bányaipar vonzáskörzetében pedig a rozsdás germán thrash metal. Így aztán könnyen ki lehet találni, hogy miket láthatunk a film első, környezetrajzzal foglalkozó fejezetében: már az első öt percben elmeséli valaki, hogy elolvadt a tornacipője az aszfalton.

A Coachella-völgyben járunk, Los Angelestől és San Franciscótól csupán néhány órányira autóval, de a hangulat itt már kisvárosiasnak sem nevezhető, inkább a kibucok miliőjét idézi. A sivatag nem az a végtelenül hullámzó, kábító, mitikus fajta, inkább csúnyácska, dombos, és tele van szórva fonnyadt kaktuszokkal. Mint minden markáns helyszínhez kötődő zenei színtérnél, itt is kulcsfogalom az unalom: a 60-as években még idejárt bulizni a barátaival Sinatra, aztán viszont a nyugdíjasok vették át az uralmat, hogy a tiniknek a 80-as évekre a gördeszkázás mellett már tényleg csak a hangos gitározás maradjon – a lakóházaktól távol, bent a homokdűnék közt, generátorokkal meghajtott erősítőkkel és hallucinogén drogokkal megvadított agyakkal. Zenésznek lenni itt nem jelentett kivételes státuszt: a felvételeken állandóan a közönséggel minden létező szempontból egy szinten álló zenekarokat látni; a söröshordót cipelő alak nekimegy a mikrofonnak, a lányok a dobos mellett sütik a húst a szabad ég alatt. Mindenki ismer mindenkit, és mindenki játszik mindenkivel.

A filmben is kuszák némiképp a viszonyok, de ez nem sokat számít: hiszen egy eddig igencsak rosszul dokumentált zsánerről kapunk végre minden írott szónál beszédesebb, azonnali elvágyódásra késztető, végeredményben mindent megmagyarázó képsorokat.

Figyelmébe ajánljuk

Varga Judit választása

Nem világos, milyen színjáték bontakozik ki szemünk előtt, az pedig végképp homályos egyelőre, végül hogyan döntenek: megteszik-e a „visszautasíthatatlan” ajánlatot, az érintett a tisztesség maradéka megőrzését választja vagy elfogadja az eddiginél is gátlástalanabb kézitusa katonájának szerepét a hatalomért.

Közel kétmilliárd forint vízdíjat követel az állam Miskolctól, a város bérlakásait adta fedezetként

A magyar állam 2023 végén úgy kapta meg ingyen a rezsicsökkentés miatt milliárdos hiányt halmozó MiVíz Kft.-t 24 milliárd forintos vagyonával, hogy konszolidációt ígértek Miskolcnak. Erre nem került sor, idén nyáron viszont benyújtotta 1,8 milliárdos ki nem fizetett vízdíj számláját a városnak. A törlesztés fedezeteként egy 2,2 milliárd forintra értékelt önkormányzati bérlakásos társasházát adta zálogba a fideszes városvezetés.

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.