Dokumentumfilm

„Többet kell szívni”

Az Ajándék

Film

Közösségi dokumentumfilmet készítettek az Erzsébet-utalvánnyal megajándékozott nyugdíjasokról a hasonló módszerrel készült BÚÉK alkotói (Halász Júlia, Horváth-Szabó Ágnes, Kálmán Mátyás, Kellényi Kata, Muhi András Pires).

A miniszterelnöki bejelentést követő felhívásukban az Erzsébet-utalványok kézbesítéséről, fogadtatásáról, elköltéséről kértek felvételeket, s maguk is forgattak egyedül vagy párosan élő idős embereknél, az Ódry Árpád Művészotthonban, Kuncze Gábornál, szeretetházban, Székely B. Miklósnál és a mamájánál. Az elkészült mű végül túltekint az utalvány történetén, s a maga korlátai közt igyekszik bemutatni a legidősebb polgártársaink életkörülményeit és illusztrálni a közügyeinkről alkotott véleményüket.

Ül a néni az asztalra halmozott bevásárlás mögött, és meséli, hogy elmegy az éjféli misére, és imádkozik „Orbánért meg a többiért”. Rögtön azt is hozzáteszi, hogy azért fél a migránsoktól, „mert tönkreteszik az országot, kiesznek a vagyonunkból; a nőket lefogni, megujjazni meg robbantani, ezért jönnek. Az unióval nem kellene bratyizni, mert ezek gyűlölnek bennünket.”

Látunk szép számmal olyanokat, akiknek kifejezett jól jött a tízezer forintos utalvány, meg tudtak venni belőle olyasmit is, amit egyébként nem szoktak, kiegészítették vele a konyhapénzt, örültek neki. „Hát, ilyen még nem volt.” „Jól van, Viktor, tartsd meg jó szokásod!” – hangoztatták különböző nemű és korú nyugdíjasok. Volt, aki szerint „Orbán Viktor rendszere valahogy kezdi összeszedni magát”. De akadt olyan is, aki közölte, „ha megkapom, jótékony célra ajánlom fel”. Küldtek a Ligetvédőknek, egy megszólaló a miniszterelnök kísérőlevelét olvasva felidézte a 3000 milliárd forintos magánnyugdíjkassza eltüntetését. A film készítői találkoztak olyanokkal is, akik nem kapták meg karácsony előtt Orbán ajándékát.

E hihetetlen gyors reakcióidővel elkészült, profin kivitelezett közösségi doku pontosan azt mutatta meg, amire körülbelül számítani lehetett. Mégis – vagy épp ezért – letaglózó. Szociográfiai lelet, korrajz, politikai hatástanulmány, ami képet ad a kormány egész pályás kommunikációs támadásáról éppúgy, mint az öreg magyarok legtipikusabb élethelyzeteiről. 22 percnyi valóság. S van benne egy öreg néni, aki miatt megérte az egész. „Meg akarok halni, és, ugye, az van ráírva, hogy halál” – morogja cigisodrás közben. „De még mindig nem jött el. Többet kell szívni. Nem?”

A film elérhető a YouTube-on.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.