Dokumentumfilm

„Többet kell szívni”

Az Ajándék

Film

Közösségi dokumentumfilmet készítettek az Erzsébet-utalvánnyal megajándékozott nyugdíjasokról a hasonló módszerrel készült BÚÉK alkotói (Halász Júlia, Horváth-Szabó Ágnes, Kálmán Mátyás, Kellényi Kata, Muhi András Pires).

A miniszterelnöki bejelentést követő felhívásukban az Erzsébet-utalványok kézbesítéséről, fogadtatásáról, elköltéséről kértek felvételeket, s maguk is forgattak egyedül vagy párosan élő idős embereknél, az Ódry Árpád Művészotthonban, Kuncze Gábornál, szeretetházban, Székely B. Miklósnál és a mamájánál. Az elkészült mű végül túltekint az utalvány történetén, s a maga korlátai közt igyekszik bemutatni a legidősebb polgártársaink életkörülményeit és illusztrálni a közügyeinkről alkotott véleményüket.

Ül a néni az asztalra halmozott bevásárlás mögött, és meséli, hogy elmegy az éjféli misére, és imádkozik „Orbánért meg a többiért”. Rögtön azt is hozzáteszi, hogy azért fél a migránsoktól, „mert tönkreteszik az országot, kiesznek a vagyonunkból; a nőket lefogni, megujjazni meg robbantani, ezért jönnek. Az unióval nem kellene bratyizni, mert ezek gyűlölnek bennünket.”

Látunk szép számmal olyanokat, akiknek kifejezett jól jött a tízezer forintos utalvány, meg tudtak venni belőle olyasmit is, amit egyébként nem szoktak, kiegészítették vele a konyhapénzt, örültek neki. „Hát, ilyen még nem volt.” „Jól van, Viktor, tartsd meg jó szokásod!” – hangoztatták különböző nemű és korú nyugdíjasok. Volt, aki szerint „Orbán Viktor rendszere valahogy kezdi összeszedni magát”. De akadt olyan is, aki közölte, „ha megkapom, jótékony célra ajánlom fel”. Küldtek a Ligetvédőknek, egy megszólaló a miniszterelnök kísérőlevelét olvasva felidézte a 3000 milliárd forintos magánnyugdíjkassza eltüntetését. A film készítői találkoztak olyanokkal is, akik nem kapták meg karácsony előtt Orbán ajándékát.

E hihetetlen gyors reakcióidővel elkészült, profin kivitelezett közösségi doku pontosan azt mutatta meg, amire körülbelül számítani lehetett. Mégis – vagy épp ezért – letaglózó. Szociográfiai lelet, korrajz, politikai hatástanulmány, ami képet ad a kormány egész pályás kommunikációs támadásáról éppúgy, mint az öreg magyarok legtipikusabb élethelyzeteiről. 22 percnyi valóság. S van benne egy öreg néni, aki miatt megérte az egész. „Meg akarok halni, és, ugye, az van ráírva, hogy halál” – morogja cigisodrás közben. „De még mindig nem jött el. Többet kell szívni. Nem?”

A film elérhető a YouTube-on.

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Egyetemes gyávaság

A gyermekvédelminek csúfolt törvény utóhatása borzolta a kedélyeket az elmúlt hetekben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Június közepén, még a Pride – azóta tudjuk: több százezres – vonulása előtt cikket jegyzett a Hvg360 felületén az egyetem Pszichológiai Intézetének három oktatója.

Adja vagy nem adja?

A történet népmesei szála szerint Donald Trump a hivatalban eltöltött dolgos nap után hazatért otthonába, ahol szerető hitvese, Melania várta őt.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.