„A happy end nem az ő világuk” - Michaël Dudok de Wit animációs rendező

Film

Rövidfilmjéért Oscart nyert, de az igazi elismerés csak ezután következett: Japán legmenőbb stúdiója hívta dolgozni – így született A vörös teknős, mely a dicsőséges cannes-i szereplése után immár nálunk is látható. A holland filmessel Pesten beszélgettünk.

Magyar Narancs: Alighanem minden animációs filmes álma, hogy egyszer levelet kapjon a Studio Ghiblitől, Japán legendás stúdiójától, hogy: Helló, tetszik, amit csinálsz, dolgozzunk együtt! Ön kapott egyet. Mi állt benne?

Michaël Dudok de Wit: Két kérdés. Az első: van-e már japán forgalmazója a Father and Daughter című rövidfilmemnek, mert ha nincs, ők szívesen bemutatnák. A második: szeretnék-e egész estés filmet készíteni, mert ha igen, ők szívesen beszállnának producerként. Olyan volt az egész, mintha valaki tréfát űzne velem, mert már az főnyereménynek számít ebben a szakmában, ha leülnek veled egy tapogatódzó beszélgetésre, de nem, itt rögtön az összebútorozásról volt szó. Gyanúsan tökéletesnek tűnt minden, attól féltem, hogy valamit félreérettem, ezért az igen válaszom mellé jó néhány ellenőrző kérdést mellékeltem. Megkérdeztem, akarják-e, hogy találkozzak velük Japánban. Azt felelték, hogy nem. Elég, ha elbeszélgetek a londoni emberükkel.

MN: Az alapító, Hajao Mijazaki filmjeiről híres Ghibli úgy fest, mint egy animációs remekműveket előállító, titkos társaság. Mennyire érezte magát körön belül?

MDDW: Furcsálltam is, hogy az első e-mail nem a stúdióból, hanem a Ghibli Múzeumból érkezett, mintha a producerek még túl korainak tartották volna, hogy felfedjék a kilétüket. Persze csak találgatok, ám való igaz, hogy a titkolózás része a vállalati stratégiának. Ez egy kulturális dolog, része a japán kultúrának. Nyilván változott valamelyest a helyzet a 19. század óta, de a titoktartás a Ghibli egyik erőssége. Mondjuk, van is rá okuk, nem lett volna szerencsés például, ha a sajtó megneszeli a dolgot, én is csak a feleségemet avattam be az első levél tartalmába. Jó néhány évvel később, amikor ott tartottunk, hogy az animátorok is elkezdték a munkát, őket sem avattuk be, hogy valójában a Ghibliig érnek a szálak.

false

MN: Mennyire kellett japánnak lennie a filmjének?

MDDW: Ezt én is megkérdeztem. Mondták, semennyire. Kérdeztem: akarjátok, hogy kiköltözzek Japánba? Mondták, nem szükséges. Azt akarták, hogy Európában európai filmet készítsek. Kérdeztem, dolgozhatok-e a házon belüli animátoraikkal. Mondták, hogy nem. Valószínűleg azért nem, mert akkoriban készült Mijazaki filmje, a Szél támad és egy másik Ghibli-film is, a Kaguya hercegnő története. Nem nélkülözhették a saját embereiket. Egyedül azt szerették volna, hogy a Ghibli-érzést, a filmjeikre jellemző látásmódot tartsam szem előtt.

MN: Miben áll a Ghibli-érzés?

MDDW: Ahogy az embereket és a természetet ábrázolják. Nem idealizálják az embert, de kellő tisztelettel viszonyulnak hozzá. Ugyanígy viszonyulnak a természethez is. A happy end nem az ő világuk, de a pozitív végkicsengés igen.

MN: És az anyagi elvárások?

MDDW: Szerzői filmre szerződtem, az anyagi siker nem volt szempont. Sosem használnak tesztközönséget, bíznak a rendezőikben. Nem kell mindenáron igazolni, hogy ki mit miért tesz a filmben, ahogy az Hollywoodban szokás. Nem, ők a rendezőre hagyják, csinálja, amit jónak lát. Ez adja a Ghibli-filmek sokszor bizarrnak tűnő világát.

MN: A mesébe illő felkérés után, gondolom, rátértek az anyagiakra is.

MDDW: Rá. Három dolgot kértek. Nem ma kezdték az ipart, ismerve az első filmesek természetét, erélyesen felszólítottak, hogy ne lépjem túl a költségvetést, ne haladjam meg a 80 perces játékidőt, és a megbeszélt határidőre szállítsam le a filmet. Becsületbeli kérdés volt, hogy mindhárom kikötésnek eleget tegyek.

MN: Mennyivel gazdálkodhatott?

MDDW: 10 millió euróból. Ennek a feléből is lehet filmet csinálni, ott van például az A Cat in Paris című francia animációs film, ami 4-5 millió euróból készült. Ennél olcsóbban nem lehet. A 10 millió kényelmes összeg, de soknak azért nem mondanám, ha animációs filmekről beszélünk. A Zootropolis című Disney-film 120 millió dollárból készült.

MN: A nagy rejtőzködővel, Mijazakival volt szerencséje találkozni?

MDDW: Látta a kész filmet, és leült velem egy asztalhoz. Eléggé ideges voltam, mert Mijazaki híresen kritikus természet, nem az a köntörfalazó típus. De megúsztam, nem mondott semmi ledorongolót. Valószínűleg szóltak neki, hogy bánjon kesztyűs kézzel velem. Nem alélt el az elragadtatástól, de szép dolgokat mondott. Megdicsért, amiért nem majmoltam a japán filmeket. Óvatosan, de elismerően nyilatkozott.

MN: És közben egy jót ebédeltek?

MDDW: Egy-egy pohár víz volt az asztalon, semmi más. A stúdióban találkoztunk, nem mentünk étterembe.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.