Film

A hűséges

  • 2018. április 22.

Film

Úgy kell beülni, hogy az ember semmit sem tud. Se a rendezőről, se a főszereplőről, a forgatókönyv írójáról meg pláne nem. Akkor minden klappol. Van nehézfiú, vakmerő bankrablások ruzsasándoros hőse, ki a pánikba eső alkalmazotton segít, ám a pöffeszkedő bankárt fenyíti. Van a nehézfiú mögé durva háttér festve a rettegésben eltöltött gyerekkortól a Hollywood-kompatibilis kivitelű, adrenalingerjesztő akciókon át a börtönös és szökéses szekvenciák brutalitásáig minden. Van másfelől a nehézfiú szerelme, a női autóversenyzőként és alsórendű utak féktelen száguldozójaként az életveszéllyel lazán pettingelő polgárlány, aki az évtizedes büntetését ülő férfi mellett is kitart, és amikor a remélt terhesség helyett a közeli elmúlással kell szembenéznie, még áldozatot is hoz szerelméért.

El is lehet nézdegélni mindezt. Kisebbek a dramaturgiai ügyetlenségek, jobban felépítettek az erőszakolt fordulatok, mint a zsáner átlagos darabjaiban. Ám, ha az ember A próféta írójának (Thomas Bidegain), a Bikanyak rendezőjének (Michaël R. Roskam) és főszereplőjének (Matthias Schoenaerts) együttműködését megnézni ül be a moziba, csalódni fog. Még a színész jön ki a legjobban, aki próbál gesztusokat találni a sajnálatosan hiteltelen karakterhez (partnere, a vetkőztetni el ezúttal sem mulasztott Adèle Exarchopoulos még rosszabbul járt klisékből összepakolt szerepével). A pályáját egyedi remekművel indító rendező ezúttal egy igénytelenül megírt, sekélyesen pszichologizáló tucatthrillernek próbál spirituális távlatot adni a végső, bombasztikus fordulattal.

Forgalmazza a Vertigo Média

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.