Animációs film

Nyúl Péter

Film

A forrófejű nyúlfi meséje kapcsán nehéz nem azonnal párhuzamokra bukkanni a közelmúlt másik brit állatmese-adaptációjával, a Paddingtonnal. A két gyerekkönyvklasszikus az adaptáció folyamán hasonló kihívásokkal került szembe, amelyek egyfelől korukból, másfelől felépítésükből adódnak. A két mese epizodikus és igen jámbor – ebből az alapanyagból kellett valahogy feszes és lineáris cselekményt kerekíteni a forgatókönyvíróknak. A régi vágású állathősöknek pedig némi korszerűsítésen is át kellett esniük, hogy levegőhöz jussanak az egyre erősödő animációs mezőnyben. A Nyúl Péter kicsit többször folyamodik erőhöz és infantilis humorhoz, mint a Paddington, de közel sem olyan méltatlan Beatrix Potter művéhez, mint ahogy sok kritikusa állítja.

Csupán McGregor úr kertjének dézsmálására nehéz lett volna felfűzni egy másfél órás filmet, így az alkotók csak ihletforrásként használják Potter történeteit, és új keretbe helyezik Pétert és családját. Az undok, vidéki öregúr helyére annak fiatal, városi ficsúr unokaöccse kerül, aki valamilyen narratív furfang folyományaként egyszerre szolgál antagonistaként és hősszerelmesként. A gyorsabb tempót vadabb és erőszakosabb nyúlcselek (a rágcsálók több ízben is a szereplők éle­tére törnek) és infantilisabb humor (a Disney-hatást mutató dalbetéteket és rappelő verebeket igazán mellőzhették volna) hivatottak támogatni. A kisebb hibákat azonban feledteti a film szervesen illeszkedő önreflexiója és hagyománytisztelete: Rose Byrne híven idézi Beatrix Pottert és az eredeti kötetek illusztrációit.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.