Film

A kör

  • - kg -
  • 2017. június 4.

Film

Dave Eggers írói munkássága igen szűk körben ismert csak minálunk, az Eggers-fanok 1-2 fővel még a chabonistáknál és a lethemiánusoknál is kevesebben vannak (csakhogy két másik, e honban mindhiába marketingelt menő kortárs amerikai szépírót említsünk). Az, hogy Tom Hanks zsinórban immár a második Eggers-regény filmváltozatában szerepel, arra mindenképpen jó, hogy aligismertségben Eggers felzárkózzon Chabonhoz és Lethemhez: az 1-2 fős szakadék át van hidalva. Optimista becslésünk szerint ennyien lehetnek azok, akiknek a film üzenete újdonságnak számíthat: Ejnye, mennyi mindent tudnak rólunk a Szilícium-völgy királyai, és jaj, nehogy rossz kezekbe kerüljön e fene nagy hatalom! Van abban valami megejtő, hogy e forradalmi végkövetkeztetéshez, melyhez a nép egyszerű gyermekének fejlődéstörténetén át vezet az út (újonc a drága egy csudatrendi techóriásnál), olyan drámai komolyság társul, mely rendesen a globális leleplezéseknek van fenntartva. Az mindenesetre felettébb szimpatikus, hogy Hanks, aki egy szakállba épített, talányos mogulmosollyal játssza végig a filmet, ilyen nyíltan kiáll egy írói életmű mellett. Mindeközben Emma Watson továbbra is azon igyekszik, hogy két összetett emberi érzés, az öröm és a bánat valamiképp kifejeződésre jusson az erre legalkalmasabb helyen: az arcán. Nagy szükség lenne erre, mert történetesen ő a főszereplő, s mindezek híján bizony nehezen megy az azonosulás e komoly jellemfejlődésen áteső teremtéssel: a kezdetben egyszerű és enyhén ellenszenves leány végül egyszerű és enyhén ellenszenves leánnyá változik.

A Big Bang Media filmje

Figyelmébe ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.

Közlemény

  • Narancs

Kedves Olvasóink,

lapunk idei utolsó száma a jövő héten jelenik meg, és csütörtök helyett már szerdán megvásárolható lesz a megszokott árushelyeken. 

Megint lebukott egy pap

Történetesen megint egy úgynevezett NER-pap (ez valami olyasmi kifejezés, mint a komcsi alatt a békepap volt, tulajdonképpen most is nyugodtan hívhatnánk őket békepapoknak, ugyan, mi változott).

99 éven át

Zielinski Szilárdot (1860–1924) a hazai vasbeton-építészet atyjaként őrzi az emlékezet, ám mielőtt ebbéli tevékenysége kibontakozhatott volna, nagyívű közlekedési koncepciót dolgozott ki.

Félúton

Érdekes interjút adott hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorának Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter.

Lukács György második halála

  • Kardos András

Fiatalkorában Georg Simmel, Emil Lask, Ernst Bloch, Max Weber és még sok más nagy filozófus mondotta, írta, gondolta, hogy Lukács György filozófiai zseni. Lukács hosszú életében bármely fordulata, üldözése, emigrációja határozta meg éppen a filozófus helyzetét, egy dolog biztos volt: marxizmus előtti fiatalkorában, éppen úgy, mint marxista fordulata után, a legnagyobb filozófusok közé tartozott.

Prés alatt

  • Fleck Zoltán

Az év elején kezdte meg működését az új összetételű Országos Bírói Tanács (OBT), amely a 2018 és 2024 közötti, Magyarországon szokatlanul karakán és a függetlenségért harcokat vállaló testületet váltotta fel.

Az embert látni

Kultúrát közvetíteni – ez volt a népművelő feladata. Miközben a kultúraközvetítés kifejezés és a népművelő szó egyaránt kérdéseket vet fel, egy olyan szakma tűnt el, illetve alakult át, amelynek hetvenes évekbeli virágkora máig hatással van az életünkre.

Tesztidőszak

Újabb hecckampányában a Mi Hazánk a kormányoldaltól már ismerős stílusban mossa össze a homoszexualitást a pedofíliával, az utóbbival vádolva az LMBTQ-közösség ismert szereplőit. Az ügyek kirobbantói furcsa módon a kormánymédiából ugrottak ki a leleplezések hitelesebbé tétele érdekében.