Film

A kör

  • - kg -
  • 2017. június 4.

Film

Dave Eggers írói munkássága igen szűk körben ismert csak minálunk, az Eggers-fanok 1-2 fővel még a chabonistáknál és a lethemiánusoknál is kevesebben vannak (csakhogy két másik, e honban mindhiába marketingelt menő kortárs amerikai szépírót említsünk). Az, hogy Tom Hanks zsinórban immár a második Eggers-regény filmváltozatában szerepel, arra mindenképpen jó, hogy aligismertségben Eggers felzárkózzon Chabonhoz és Lethemhez: az 1-2 fős szakadék át van hidalva. Optimista becslésünk szerint ennyien lehetnek azok, akiknek a film üzenete újdonságnak számíthat: Ejnye, mennyi mindent tudnak rólunk a Szilícium-völgy királyai, és jaj, nehogy rossz kezekbe kerüljön e fene nagy hatalom! Van abban valami megejtő, hogy e forradalmi végkövetkeztetéshez, melyhez a nép egyszerű gyermekének fejlődéstörténetén át vezet az út (újonc a drága egy csudatrendi techóriásnál), olyan drámai komolyság társul, mely rendesen a globális leleplezéseknek van fenntartva. Az mindenesetre felettébb szimpatikus, hogy Hanks, aki egy szakállba épített, talányos mogulmosollyal játssza végig a filmet, ilyen nyíltan kiáll egy írói életmű mellett. Mindeközben Emma Watson továbbra is azon igyekszik, hogy két összetett emberi érzés, az öröm és a bánat valamiképp kifejeződésre jusson az erre legalkalmasabb helyen: az arcán. Nagy szükség lenne erre, mert történetesen ő a főszereplő, s mindezek híján bizony nehezen megy az azonosulás e komoly jellemfejlődésen áteső teremtéssel: a kezdetben egyszerű és enyhén ellenszenves leány végül egyszerű és enyhén ellenszenves leánnyá változik.

A Big Bang Media filmje

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.