Film

A lány a vonaton

  • 2016. november 13.

Film

Az Emily Blunt alakította, amerikai Bejáró Bea mellett éppúgy elhúz az élet, mint Cseh Tamás által megénekelt pomázi alteregója mellett. Bár, szemben a HÉV-törzsutassal, a New York-i agglomerációból ingázó, nem is annyira a világváros, mint a szomorú és magányos középkorúság felé utazó elvált asszony hendikepje orvosolható (volna), hiszen nem vidéki magyar szegény, csak alkoholista. Ezért aztán rá, a világot a vonatablakból szemlélő, mindenki által megvetett és megalázott piásra hárul, hogy felderítse azt a rémes gyilkosságot, amelyről kezdetben még csak azt sem lehet tudni, hogy nem maga, a szenvedélybetegsége következtében emlékezetkiesési problémákkal küzdő főhős követte-e el. Mindehhez felül kell emelkednie nemcsak az italtól, de exférjétől való függőségén is, s bátran szembenéznie múltjával. Lehetne ez tizenkettő egy tucat lektűr helyett valóságos dráma is.

A művésznő mély azonosulással hozza a delíriumos szétesettséget, a bűntudatban fuldokló, kihasznált, kiközösített, saját józan eszéért és önbecsüléséért megküzdő embert. De nem lesz, mert egy virtuózan legfeljebb a kliséket variáló, hatásvadász, mégis érdektelen szcenárióból dolgozik az effektusok terén igyekvő, a motivációk tekintetében viszont fantáziátlan rendezés. Charlotte Bruus Christensen, A vadászat és a Távol a világ zajától operatőre viszont ezúttal is kiemelkedő.

A Freeman Film bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.