Utálatos kifejezés a kismester, olyan okoskodó izé (a mekkmester akkor már egy fokkal szerencsésebb), de mit tegyünk, ha John Hillcoat arra tette egész karrierjét, hogy elismertesse a kismesterség létjogosultságát. Az ausztrál filmrendező a majdnem filmek királya, aki a nagyfiúk és komor műfaji előképek bűvöletében forgatott már majdnem westernt, majdnem gengszteresdit és így tovább: jobbféle utánzat valamennyi, készen vett patinával és némi kötelező karcossággal, Cannes és a multiplexek közé belőve. A Tripla kilences e jól bevált, míves majmolási program újabb állomása, rejtély, miért most szállt rá Johnra a kritika. Hónaljban izzadt, korrupt zsaruk kontra zsíros hajú, nem korrupt zsaruk, kipás orosz gengszterek és tetovált latinó hadurak, mi kell még ide, hogy Scorsese és Michael Mann is örökbe fogadja a jó tanuló ausztrált? Mi is, mi is? Woody Harrelson, hát persze, aki úgy rágja-köpi a forgatókönyv minden sorát, mint a mesebeli cowboy a szájában érlelt dohányt. Ugyanezt teszi Kate Winslet is, ám az ő nyakában nem zsarujelvény, hanem akkora dizájnolt Dávid-csillag lóg, hogy senki el ne téveszthesse; igen, a nagy angol színésznő épp egy orosz zsidó maffiózót játszik – alighanem ez itt a kis műfaji plusz, mert kipás gengsztert láthattunk már, de ugyanezt nőben (azta!) talán még sosem. Hillcoat azért van olyan jó filmes, hogy művészi ambíciói nem gátolják abban, hogy egy-két ütős akciójelenetet összehozzon. Jó színészek menőznek egy kicsit fegyverrel a kezükben – bűnös élvezetnek, esti második filmnek tökéletes választás.
Forgalmazza a Gamma Home Entertainment
