A Medve Zsidó teszi ismét naggyá Bruce Willist

  • narancs.hu
  • 2017. augusztus 3.

Film

Eli Roth, Quentin Tarantino nagy haverja, aki oly emlékezetesen alakította a náci fejeket baseballütővel szétkapó Medve Zsidót a Becstelen brigantykban, polgári foglalkozását tekintve filmrendező: őt érte az a megtiszteltetés, hogy Bruce Willisszel újraforgassa a Bosszúvágyat.

false

Igen, Charles Bronson egykori híres filmjéről van szó, melyből aztán vagy fél tucat folytatás is született: a film a maga idejében (a hetvenes évek közepén) arról volt nevezetes, hogy Bronson egy akkor még újnak számító akcióhős, az önbíráskodó családapa prototípusát teremtette meg –   bajusszal, fapofával és kellő erőszakkal.

Most, hogy kijöttek az Willis-féle Death Wish film első képei, Eli hangzatos ígéretet is tett, melynek lényege, hogy ezzel a filmmel ismét eljő Bruce Willis királysága, mert Bruce legalább olyan tökös, ha nem még tökösebb lesz, mint a korai Die Hardokban. A rendező azt is hozzátette, mi a legszórakoztatóbb a filmjében: „poén nézni, ahogy Bruce Willis lassan becsavarodik”.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.