Bárhogy is nézzük, az indián a filmtörténet egyik legősibb szereplője. Az utóbbi bő évszázad töménytelen mennyiségű indiánszerepének azonban csak a töredékét játszották valódi bennszülöttek – még leggyakrabban a nagy tömegben támadó harcosok közé toboroztak statisztákat a rezervátumok népe vagy a már rég a városokba települt amerikai őslakók közül. Nekünk, magyaroknak (s velünk a kelet-európai blokk más western- és indiánosfilm-rajongójának) is „csak” Gojko Mitić jutott – habár korántsem szeretnénk a derék szerb mozgóképmunkás érdemeit lebecsülni.
Az utóbbi évtizedekben azután sorra-rendre kerültek elő a tehetséges bennszülött színészek – s legalább az indián témájú filmek karakteres mellékszerepeit őslakosokra osztják Hollywoodban. Az alant következő válogatásban néhány markáns amerindián filmszínészt próbálunk bemutatni – a kontinens északi felének lakóira koncentrálva: részben mert amúgy is ott játszódnak az indiános filmek, másrészt mert pl. a mexikóiak, közép- és részben a dél-amerikaiak nagy része már alapból indián (de legalábbis mesztic) származású.
Előre mondjuk: azok nem játszanak, akiknek a nagyobb sikk kedvéért sikerült magukban bennszülött géneket is felfedezni. Gondolták volna, hogy Chuck Norris ereiben részben (az ír mellett) indián (cherokee) vér is csörgedez? Talán többen vélnék ezt Charles Bronsonról vagy Steven Seagalról – az ő esetükben tökéletesen tévesen.
1. Graham Greene
A karakteres arcú, megjelenésével derűt és bölcsességet sugárzó Greene a kanadai Ohswekenből, a Six Nations rezervátum területéről származik. A hat nemzet az iroquois nyelven Haudenosaunee – a magyar indiánregény-fordítók nyomán nálunk irokéznek nevezett – nép hat törzsét tömöríti, Greene speciel az oneida nép fia.
Ifjúkorától kezdve nagyvárosokban él: előbb hangtechnikus különböző új-fundlandi és labradori (s ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy kutyaütő) rockzenekaroknál, eközben elvégez egy őslakóknak kiírt színiiskolai kurzust. A színházi szerepeket tévéfilmek követik, majd a nyolcvanas évektől számos mozifilm. Első komoly filmszerepét az 1983-as Running Brave-ben kapja: a Billy Millsről, Tokió hosszútávfutó olimpiai bajnokáról szóló filmben az oglala lakota (sziú) sportoló testvérét játszhatta. Ezt az utóbbi három évtizedben számtalan film- és tévészerep követte. A legnagyobb elismerést a Farkasokkal táncolóban nyújtott alakításáért kapta (meg fognak döbbenni: indián „orvosságos embert” alakított…): Oscar-jelölést a legjobb karakterszínész kategóriában.
2. Wes Studi
1947-ben Oklahomában született cherokee törzsi területen, indián családban nőtt fel – nem is beszélt más nyelvet a cherokee-n kívül, míg elemi iskolába nem került. Később 18 hónapot szolgált Vietnamban, volt indiánjogi aktivista, cherokee nyelvet és írást tanított, anyanyelvén írott lapot alapított – emellett saját ranchán gazdálkodott. Mikor házassága felbomlott, egy barátja tanácsára színészetet kezdett tanulni – eredeti célja az volt, hogy olyan elfoglaltságot találjon, melynek művelése közben sok nővel lehet találkozni. Reméljük, végül ezt a célját is elérte, de az utóbbi 24 évben számtalan film- és tévészerepben feltűnt, s eközben számos szakmai elismerést bezsebelt. A mozilátogatók jelentős része a népszerű Cooper-regény adaptációjából, Az utolsó mohikánból ismerheti, ahol a bosszútól fűtött huron törzsfőnök Maguát játszotta, emlékezetesen sötét tekintettel. Későbbi szerepeiben nem feltétlenül a vérszomjas vadembert kellett megformálnia – ezzel szemben az amerikai indiánhistória számos hősét játszhatta el. Geronimo, Vörös Felhő, Kormos Üst és utoljára Wovoka, a paiute messiás, a szellemtáncmozgalom alapítója a Dee Brown-könyvből készült Wounded Knee-nél temessétek el a szívemet című, temérdek díjat nyert tévéfilmben.
3. Russell Means
A tavaly októberben elhunyt sziú indián polihisztor a nevezetes Pine Ridge indián rezervátumból, Dél-Dakotából származik: apai ágon oglala lakota, anyai ágon yankton dakota ősökkel büszkélkedhet. Édesanyjától a Wanbli Ohitika, azaz a Bátor Sas nevet kapta. Hároméves volt, amikor a család Kaliforniába, a San Franciscó-i öböl környékére költözött, ahol az apa ivással, a fiatal Russell pedig bűnözéssel foglalkozott. E helyzet akkor változott meg, amikor a hatvanas évek végén kapcsolatba került az indián polgárjogi mozgalommal – ezután élete végéig részt vett ennek számos belső küzdelemmel és frakcióharcokkal járó életében. Means 1987-ben még az amerikai elnökjelöltségért is harcba szállt (végül a libertariánus párt mást jelölt helyette), de festőként, zenészként és önéletrajzíróként is kipróbálta magát. 1992-től kezdve pedig rendre felbukkant filmekben – először a már említett Az utolsó mohikánban játszotta Csingacsgukot, majd a Született gyilkosokban mészárolta le (tévedésből) a főszereplő pszichopata gyilkos. Későbbi filmjei közül ajánlanánk figyelmükbe a nálunk A barbár néven játszott Pathfindert, amelyben vikingek fedezik fel és lakják be az indiánok földjét – a tőlük megszokott szabadidős gyakorlatok keretében.
4. Adam Beach
Az utóbbi két évtizedben tipikusan a kanadai saulteaux (ojibway) Adam Beach alakította az amerikai filmek jóképű indián figuráit. Nehéz gyermekkora volt, bár sokan azt hinnék, jó kaland a Manitoba-tó melletti Dog Creek indiánrezervátumban felnőni. Csakhogy nyolcéves korában nyolc hónapos terhes anyját halálra gázolta egy részeg sofőr, néhány hónappal később pedig apja fulladt vízbe. De Adam ennek dacára rendes nevelésben részesült: a winnipegi Gordon Bell High School drámatagozatára járt – igaz, ezt idővel otthagyta, hiszen máris várta a színpad. Színházi szerepei mellett már ekkor feltűnt a tévében: notórius Chuck Norris-rajongók talán már ekkor felfedezhették a Walker, a texasi kopóban.
A mozi számára a cheyenne-arapaho származású Chris Eyre fedezte fel: az ő kultfilmjében, a Füstjelekben tűnt fel – e sok díjat besöprő, keserédes indián komédia indította el a karrier útján. Számtalan későbbi szerepe közül elég csak A fegyverek szava navajo kódfejtőjét vagy éppen A dicsőség zászlajában megformált Ira Hayest említenünk. Utóbbi történelmi alak: pima indián származású katona, aki társaival együtt kitűzte az amerikai lobogót Iwo Jimán (az erről készült fénykép nyomban ikonikussá vált, Hayes viszont halálra itta magát). Azért a Cowboyok és űrlények című kedves blődliben is jutott neki egy szerep!
5. Sonny Landham
A Georgiából származó, seminole és creek indián felmenőkkel büszkélkedő Sonny a VHS-korszak B-film sztárja – egyben olyan arc, akit nem lehet elfelejteni. Hangja is jellegzetes (igaz, azt rendre elnyomta a német szinkronra telepített magyar hangalámondás). A hetvenes években pornószínészként kezdte, komoly karrierje (kisebb, ezúttal már „kosztümös” szerepek után) ott kezdődött (1979-et írunk), hogy Walter Hill castingolta előbb a Harcosok című kultfilmjébe, majd a 48 órába – utóbbiban Billy Bear, a brutális indián gengszter szerepére. Ezek után nem volt megállás – játszott a Poltergeistban, szerepelt Chuck Norris mellett, 1987-ben pedig jött John McTiernan halhatatlan sci-fi akciófilmje, a Ragadozó. Ezek után még készített néhány művészileg talán kevéssé igényes, ám kasszasikerre törő filmet (például A bosszú börtönébent – ahol Stallone-nal együtt raboskodott), de idővel szerepei is megritkultak.
Mindez cseppet sem zavarta: egyrészt maga látott hozzá, hogy rendezőként-producerként szaporítsa a felesleges filmek számát, másrészt foglalkoztatni kezdte a politikai karrier. Fellelkesülve azon, hogy két Ragadozó-beli kollégáját is kormányzóvá választották (Schwarzeneggert Kalifornia, Jesse Venturát pedig Minnesota polgárai tisztelték meg e címmel), 2003-ban maga is elindult a Kentucky állambéli kormányzóválasztáson, ám végül a republikánus párt kihátrált mögüle. Öt évvel később már libertariánus párti színekben indult volna egy szenátusi helyért, ám a kampányt azzal kezdte, hogy az általa csak turbánfejűeknek (ragheads) nevezett arabok kiirtására szólított fel – ezek után pártja szégyenkezve vont meg tőle minden támogatást. Az utóbbi években élemedett kora dacára az iskolapadot koptatja a Kelet-Kentucky Egyetemen – az előbbiek alapján ez rá is fér.
