Koncert

Hullámok hercegei

A My Bloody Valentine Budapesten

  • - greff -
  • 2013. július 13.

Film

Habár valószínűleg még a leghátul álldogálók sem gondolhatták úgy, hogy a Club 202 tere vasárnap este alkalmas lett volna egy költségvetési tárgyalás eredményes abszolválására, a világ egyik leghangosabbjaként számon tartott zenekar budapesti koncertje annyira azért nem volt hangos.

Kevin Shields hat darab erősítőre (műértőknek: két Marshallra, két Hiwattra és két Voxra), valamint egy kisebb szaküzlet teljes pedálkészletére rákötött gitárja persze már a harmadik szám környékén úgy szólt, mintha bemikrofonoztak volna egy lángoló toronyházat, amely felett félpercenként vadászgépek húznak el, de a hangzás olyan arányosan megkonstruált volt, hogy a szokatlanul sűrű, olykor már-már megragadható-megízlelhető hanghullámok nem voltak bántóak, inkább csak szokatlanul intenzívek.

A 90-es évek elején a Loveless-szel kisebb gitárforradalmat hirdető ír zenekar részéről már az is igazi csodának számított, hogy idén, huszonkét évvel a legendás főmű után váratlanul kiadták meglehetős harmadik lemezüket mbv címmel, arra pedig már tényleg nem számíthatott senki, hogy a My Bloody Valentine intenzív, fesztiválokat és klubokat egyaránt érintő turnézásba kezd. Pedig a pesti koncert közben azonnal érthetővé vált ez a döntés: azt ugyanis nyilván maguk a zenészek is világosan érzékelik, hogy mindazok, akik nem láthatták élőben az MBV-t, valójában nem ismerhetik igazán ezt a nagyon súlyosan introvertált alakokból álló, különleges zenekart. A hangerő, az extra zaj ugyanis szignifikáns alkotóeleme a My Bloody Valentine lényegének, olyannyira, hogy a koncert után a mindeddig egyszeri és kivételes stúdióvarázslatnak gondolt Loveless-sound is inkább emléknyomnak mutatja magát, amely ha sokat ad is, korántsem őriz magában mindent a zenekar színpadi megszólalásából. Az MBV egész koncertje a tremolókar-nyüstöléstől folyamatosan hullámzó gitárhangok kábító erejéről szólt, és ezt hangsúlyozta a színpadkép is: az arctalan és/vagy passzívan ácsorgó zenészek játszhattak volna akár a közönségnek háttal is (bár akkor nem csodálkozhattunk volna el azon, hogy a törékeny Bilinda Butcher, a zenekar második legfontosabb tagja most, 51 évesen bájosabb jelenség, mint valaha), a mondandót ugyanis nem a gesztusok (és pláne nem a dalok közötti szavak, olyanok ugyanis gyakorlatilag nem voltak), hanem a vártoronyként felhalmozott, kísértetiesen világító erősítők és a koncert során a színpadra hordott, legalább 30 meseszép Fender Jaguar és Jazzmaster támogatta meg leginkább. A My Bloody Valentine egyébként nagyjából a lemezverziókban játszotta kimagasló számait, a Lovelessen és az mbv-n kicsit elfátyolozott ritmusszekció viszont hirtelen a középpontban találhatta magát, és ez igazán sokat hozzátett a pulzáláshoz. Azt pedig, hogy az MBV távolról sem egylemezes zenekar, mindennél jobban mutatta, hogy a koncert legmaradandóbb pillanatát a 88-as You Made Me Realise EP címadója hozta el, melynek közepén a zenészek a fehérzaj-betétet úgy hétpercesre hizlalva hívták elő ébren álmodó nézőik agyából az alfa-hullámokat.

Club 202, június 9. A Bilinda Butchert ábrázoló képünk nem a budapesti koncerten készült.

Figyelmébe ajánljuk

A kávékapszula környezettudatos szemmel

  • Fizetett tartalom

A kávékapszula rendkívüli népszerűsége világszerte kétségtelen, ám a kényelmes és gyors kávézás mögött rejlő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kevésbé kerülnek reflektorfénybe. Az alábbi írásunkban ezeket a fontos aspektusokat vizsgáljuk meg, hogy egy átfogó képet kapjunk a modern kávéfogyasztás egyik legmeghatározóbb trendjéről.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.

Így válasszunk széket ülőmunkához

  • Fizetett tartalom

Az ülőmunka ugyan kényelmesnek tűnhet, viszont óriási terhet róhat az ízületeinkre és izmainkra is. Éppen ezért ajánlott egy valóban komfortos szék mellett dönteni, hogy még az igazán hosszú munkaórák után se fájjon a gerincünk vagy a derekunk. Hogyan érdemes széket választani az igényeinkhez mérten? Mutatjuk a pontos válaszokat!