Film

A nagykövet

  • - bbe -
  • 2013. április 21.

Film

A dán tévé-show-man és akcionista újságíró filmjének fő helyszíne a négymilliós Közép-afrikai Köztársaság: glóbuszunk természeti kincsekkel és szépségekkel dúsan ellátott, nem is olyan kicsiny pontja, melynek a politikán kívül semmi oka nincs arra, hogy a világ ma a "bukott államok" első soraiban tartsa nyilván.

Mads Brügger filmje e bukottság, a működésképtelen állam, sőt a banditizmus lehangoló képét adja. E nagyszerű mű minden viccessége és feszültsége nem elfedi ezt a konklúziót, hanem ellenpontozza, s határozottabb kontúrokat ad neki.

Brügger nem dokfilmesként, hanem libériai diplomataként lép fel a helyszínen, s a felvételek többségét rejtett kamerával készíti. Már ál-identitása vásárlási körülményei is egyszerre hátborzongatók és megvilágítók a nemzetközi diplomáciai szabályok takarásában működő nemzetközi alvilágra nézve; kalandjai pedig, melyek során mind feljebb vásárolja magát az államgépezetben egy gyémántbánya kiaknázásának érdekében, egyre veszélyesebb fordulatokat vesznek. (Kimenekülésének története már nem is szerepel a filmben.) Eközben Brügger, illetőleg Mr. Cortzen (az álnév Joseph Conrad A sötétség mélyén c. regényének titokzatos Kurtzére utal) pompásan adja a gyarmatosítóba oltott üzletember-kalandort, s főként annak paródiáját. Fedősztorija szerint gyufagyárat építene a pigmeus munkaerő-piaci kínálatra alapozva - ám ez alig is érdekel valakit, hisz magas állami partnerei pontosan tudják, hogy valódi célja a gyémántcsempészet. Pontosabban: úgy tudják, hogy ez a valódi célja, s ezért önfeledten és önleleplezőn próbálják meg kifosztani.

Minden ésszerű etikai aggály ellenére Brüggert ez a módszere (és tagadhatatlan bátorsága) más újságírói, dokumentarista módszerekkel elérhetetlen közelségbe viszi ahhoz, ahogy a dolgok valójában mennek.

A filmet március 22-én, pénteken 18 órakor a Toldi moziban vetítik a "Ha érteni akarod a világot" fesztiválon, utána a rendező filmes workshopot tart

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.