Film

A nagykövet

  • - bbe -
  • 2013. április 21.

Film

A dán tévé-show-man és akcionista újságíró filmjének fő helyszíne a négymilliós Közép-afrikai Köztársaság: glóbuszunk természeti kincsekkel és szépségekkel dúsan ellátott, nem is olyan kicsiny pontja, melynek a politikán kívül semmi oka nincs arra, hogy a világ ma a "bukott államok" első soraiban tartsa nyilván.

Mads Brügger filmje e bukottság, a működésképtelen állam, sőt a banditizmus lehangoló képét adja. E nagyszerű mű minden viccessége és feszültsége nem elfedi ezt a konklúziót, hanem ellenpontozza, s határozottabb kontúrokat ad neki.

Brügger nem dokfilmesként, hanem libériai diplomataként lép fel a helyszínen, s a felvételek többségét rejtett kamerával készíti. Már ál-identitása vásárlási körülményei is egyszerre hátborzongatók és megvilágítók a nemzetközi diplomáciai szabályok takarásában működő nemzetközi alvilágra nézve; kalandjai pedig, melyek során mind feljebb vásárolja magát az államgépezetben egy gyémántbánya kiaknázásának érdekében, egyre veszélyesebb fordulatokat vesznek. (Kimenekülésének története már nem is szerepel a filmben.) Eközben Brügger, illetőleg Mr. Cortzen (az álnév Joseph Conrad A sötétség mélyén c. regényének titokzatos Kurtzére utal) pompásan adja a gyarmatosítóba oltott üzletember-kalandort, s főként annak paródiáját. Fedősztorija szerint gyufagyárat építene a pigmeus munkaerő-piaci kínálatra alapozva - ám ez alig is érdekel valakit, hisz magas állami partnerei pontosan tudják, hogy valódi célja a gyémántcsempészet. Pontosabban: úgy tudják, hogy ez a valódi célja, s ezért önfeledten és önleleplezőn próbálják meg kifosztani.

Minden ésszerű etikai aggály ellenére Brüggert ez a módszere (és tagadhatatlan bátorsága) más újságírói, dokumentarista módszerekkel elérhetetlen közelségbe viszi ahhoz, ahogy a dolgok valójában mennek.

A filmet március 22-én, pénteken 18 órakor a Toldi moziban vetítik a "Ha érteni akarod a világot" fesztiválon, utána a rendező filmes workshopot tart

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.