Film

Képszakadás

  • Békés Bálint
  • 2013. április 21.

Film

Todd Philips alig négy éve a Másnaposokkal a piálós-fingós havervígjátékok élmezőnyébe küzdötte fel (le?) magát. Az ilyen mozik - mint a randin nézett romkom és a szex közben stírölt pornó - jobb pillanataikban bensőséges viszonyba kerülnek fogyasztóikkal: miközben röhögünk a nyomorult hősökön, mi magunk is haladunk a leittasodás lejtős útján.

Mit gondolnak, a Másnaposok két társírójának rendezői bemutatkozása mivel jön? Ugyanezzel: nemcsak az említett kasszasiker alaptételét - mielőtt megkomolyodsz, ereszd ki rendesen a gőzt -, de tagadhatatlanul és persze szégyellnivalón népszerű alpáriságát is importálták. Két régi cimbora (a munkamániás geek zsidógyerek és az egyetemről nemrég kibukó, enyhén szexista tahó) elkapja a harmadikat (az apja irányította kínai-amerikai jófiút), hogy nagykorúságának ünnepén, egyben a felvételijét megelőző éjszakán televedeljék magukat. Persze hamar kitör a katarzis: az ünnepelt kiüti magát, a haveroknak pedig lövésük sincs a lakcíméről. Beindul a road movie a campuson: belógás a spanyol ajkú lányok kollégiumába, majd menekülés, színre lép a jó csaj, megint iszkolás (a rosszfiúk elől), ivóverseny, szöktetés a kórházból stb. A műfaj ismerőit nem éri nagy meglepetés: a hősök isznak és menekülnek, s kőegyszerű helyzetkomikumon alapuló altesti tréfák teszik ki a filmet. A Képszakadás akkor válik igazán kínossá, amikor mélyebbnek akár látszani önmagánál, pedig e kilencvenhárom perc főszereplője mégiscsak egy hímtagra ragasztott plüssmackó - jobb, ha mindenki ehhez tartja magát.

Forgalmazza a Big Bang Media

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”