Film

Képszakadás

  • Békés Bálint
  • 2013. április 21.

Film

Todd Philips alig négy éve a Másnaposokkal a piálós-fingós havervígjátékok élmezőnyébe küzdötte fel (le?) magát. Az ilyen mozik - mint a randin nézett romkom és a szex közben stírölt pornó - jobb pillanataikban bensőséges viszonyba kerülnek fogyasztóikkal: miközben röhögünk a nyomorult hősökön, mi magunk is haladunk a leittasodás lejtős útján.

Mit gondolnak, a Másnaposok két társírójának rendezői bemutatkozása mivel jön? Ugyanezzel: nemcsak az említett kasszasiker alaptételét - mielőtt megkomolyodsz, ereszd ki rendesen a gőzt -, de tagadhatatlanul és persze szégyellnivalón népszerű alpáriságát is importálták. Két régi cimbora (a munkamániás geek zsidógyerek és az egyetemről nemrég kibukó, enyhén szexista tahó) elkapja a harmadikat (az apja irányította kínai-amerikai jófiút), hogy nagykorúságának ünnepén, egyben a felvételijét megelőző éjszakán televedeljék magukat. Persze hamar kitör a katarzis: az ünnepelt kiüti magát, a haveroknak pedig lövésük sincs a lakcíméről. Beindul a road movie a campuson: belógás a spanyol ajkú lányok kollégiumába, majd menekülés, színre lép a jó csaj, megint iszkolás (a rosszfiúk elől), ivóverseny, szöktetés a kórházból stb. A műfaj ismerőit nem éri nagy meglepetés: a hősök isznak és menekülnek, s kőegyszerű helyzetkomikumon alapuló altesti tréfák teszik ki a filmet. A Képszakadás akkor válik igazán kínossá, amikor mélyebbnek akár látszani önmagánál, pedig e kilencvenhárom perc főszereplője mégiscsak egy hímtagra ragasztott plüssmackó - jobb, ha mindenki ehhez tartja magát.

Forgalmazza a Big Bang Media

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.