Film

A négy fal között

John Madden: Az adósság

  • - borz -
  • 2011. november 30.

Film

Mi lenne, ha újrahasznosítanánk Adolf Eichmann elfogásának sokszor megénekelt és méltán népszerű esetét? A mi nácink legyen mondjuk egy Mengele típusú orvos, aki álnéven, de az eredeti hivatását űzve él Argentína helyett... a történetben további kiaknázható lehetőségekkel kecsegtető Német Demokratikus Köztársaságban? A Moszad persze ott is rátalál, és 1965-ben utánaküld egy kisded csapatot, hogy elrabolja, Izraelbe vigye, és az igazságszolgáltatás kezére adja. Nem rossz sztori, de mivel ez már megvolt, kéne ide még valami csavar. Mondjuk, legyen egy második idősík, teljen el harminc év, és ahogy az már szokása neki, kísértsen a múlt: keljen híre, hogy a halottnak hitt birkenaui hentes ma is ott veri a blattot egy kellemes ukrajnai idősotthonban. S mivel mostanság egy csavar nem elég, még azt is be lehetne lengetni, hogy mi van, ha gajra ment az egykori küldetés, talán éppen az ügynökök belső problémái miatt, és a reménybeli nemzeti hősök azzal néznek szembe, hogy a végén még maguk állhatnak a bíróság, a közvélemény és a történelem ítélőszéke elé?

Nagyjából ezen a vonalon haladt az a 2007-es izraeli film (Ha-hov), amelyből alig öt év múltán remake készült túl a tengeren. A thrillernek mondott darabra nyilván nem akartak túl sokat költeni, így látványos akciójelenetek helyett csupán valamivel több külső helyszínen igyekeztek levegőztetni a jórészt zárt térben játszódó kamaradrámát. De a lényeg a falak között maradt, és elképesztő módon minden elemében hiteltelen. A történéseket velünk együtt figyeli és szenvedi el a birkenaui rém is, de ő annyival kedvezőbb helyzetben van, hogy időnként beveszik a játékba, ami az ifjú ügynökök felette intenzív lelki élete körül forog. A nézők, akiknek többsége valószínűleg nem kapott elit kiképzést a Moszadnál, egyre frusztráltabban követik a hülye ügynökök - és a vergődő sztárgárda - kínos produkcióját.

Az adósság megint egy olyan film, amit legfeljebb a "Ki ismer fel több budapesti helyszínt?" elnevezésű társasjáték - vagy Csókás Márton - rajongóinak érdemes megnézniük.


A UIP-Duna Film bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.