DVD

Idősebbek is elkezdhetik

Mike Mills: Kezdők

  • - köves -
  • 2011. november 30.

Film

Apa (75) a fiának (35): Meleg vagyok! E kései coming outtal indít a film, Christopher Plummer (apa) újságolja el Ewan McGregornak (fiú) új keletűnek nem mondható, de a nyugdíjig ki nem mondott vonzalmait. A mennyezet nem szakad bele, csak a film válik, mintegy meglepetésében, ketté. Az egyikben McGregor (fiú) gondozza az atyai örökséget (ház, kutya, emlékek), a másikban McGregor (fiú) gondozza az atyát, akinél - még egy drámai bejelentés - rákot diagnosztizálnak néhány büszkén s felszabadultságban töltött év elteltével. Így ér véget az időskori boldogság, de nem úgy a film, mely csak most kezdődik; Ewan McGregor egy megörökölt Jack Russell terrierrel (a Cosmo nevű eb szép, beleérző alakításában) kezd látványosan búslakodni, ahogyan csak ő tud. Jelentős gyászában mindenről ugyanaz jut az eszébe: a kedves papa, ki más. Meg a kedves mama, akinek halálig (ugyancsak rák) kitartó társa volt a papa egy majd fél évszázados, se nem túl boldog, se nem túl boldogtalan házasságban. Ez eddig rendjén, de hogy kerül a képbe a szomorú utódra szemet vető szép francia színésznő? Úgy kerül, ahogy szép francia színésznők érzékeny amerikai független filmekben szoktak. Szia, te szomorú szemű, érzékeny lélek, ki vagy? Szia, én egy szomorú szemű, érzékeny lélek vagyok (civilben menő grafikus), és te? Én egy érzékeny francia színésznő vagyok szép nagy szemekkel, nehéz családi háttérrel. Járjunk? Járjunk. És tényleg járnak, ahogy azt Ewan McGregor szép francia színésznőkkel szokta - legutóbb Eva Greennel (Hétköznapi pár), most Mélanie Laurent-nal. Hogy merő kitalálás az egész? Aligha: a filmrendező Mike Mills (menő grafikus és még sok minden másban is menő) többször is a becsületszavát adta, hogy ha nem is minden, de a lényeg mégiscsak így esett meg vele. A francia színésznő persze merő kitalálás - tette hozzá az alkotó, bár ennyit talán magunktól is kihámoztunk volna, mert messze ez az egysíkúbb síkja a történetnek. Merő bájolgás az egész, még ha igen elegánsan keretezett bájolgás is. Nem úgy a papíron sokkalta rizikósabbnak tűnő dráma, az agg családfő coming outja. Jön Christopher Plummer (82) lila szvetterben, az affektáló Goran Visnjictyel az oldalán, és talán mert az a szakmája, hogy színész, úgy eljátssza (pazarul) az egyik drámából a másik drámába eső, esendő nyugdíjast, hogy azért nemcsak a Mills család lehet hálás, hanem mindenki, akinek elege van már az úgynevezett nagy színészek alkonyati ripacskodásából.

 

Forgalmazza a Select Video

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.