Tévé

A róka atkamentesítése

Zöld Tea

  • Solymosi Bálint
  • 2012. április 18.

Film

"Ma éjszaka csupa szarságról álmodtam; vederemo!" - írta föl az egyik jegyzetfüzetébe Musil. Hozzátette, hogy nem szeretne erre pszichoanalitikus megfejtetést adni, mely arra mutatna, elfogyott körülötte a levegő, kevesli a tiszteletet, személye és munkássága iránti támadásnak vesz bizonyos viszonyulásokat. Vagyunk néhányan így, akik nem óhajtanánk lelkiekre hivatkozni nem kielégítő vagy csak nyugtalanabb éjszakáinkat illetően, hisz munkánkat elvégeztük, lelkiismeretünk tiszta.

Nem úgy adott esetben az ágy matraca, a szőnyeg vagy a plüssállatka, amelyet arcunkhoz szorítva igyekszünk álomba merülni. (Elképzelni: a takaró alatt Musil és a plüssróka, nem hiábavaló!) A nagy osztráknak nem volt tehát könnyű dolga, amikor racionális magyarázattal szeretett volna élni zaklatottabb éjszakáit felidézve; honnét sejthette volna, hogy esetlegesen atkák szarták tele lakásának néhány holmiját, amitől allergiája lett és így tovább.

Alapvető életkörülményeink optimalizálására tesz ajánlatot a Zöld Tea című műsor, amelynek megvan a maga diszkrét bája; valószínűleg a műsorvezető nyomja rá bélyegét a műsorfolyamra (Istenem, az ilyen ökoképekért érdemes élni!), ugyanis van az ő karakterében valami lágyan kínlódó. Valami kedves, puritánul kelletlen, de nem túl érdektelen és értetlen, amikor a műsor tárgyára, jelen esetben az alvásra és az atkákra rákérdez. Nagy András szerkesztő-műsorvezető epizódról epizódra kalandozik lényeges életmódbeli és környezetvédelmi ügyekben. Vannak helyek, figurák és szituációk, és ezekről az operatőrök is megpróbálnak jó képeket csinálni, ami manapság igencsak becsülendő. Ugyanígy jót lehet mondani az izgalmas és találó aláfestő zenéről, a vágásról és a témák szerkesztéséről, párhuzamos kezeléséről is.

A nyitókép azt ábrázolja, amint "mikroszkopikus szörnyek, az atkák" támadják meg az alvó műsorvezető fejét a párnán, majd rögtön egy üzletben találjuk hősünket, ahol a kényelmes, antiallergén matracon bóbiskol, szunyókál, hál, durmol, tentikél, csicsikál, horpaszt, pocol, csucsuzik, alszik, mormol vagy punnyad be stb. Szükségünk van a sok szóra, mivel az életünkből rengeteg időt kell alvással töltenünk, legalább legyenek rá sokszínű szavaink. És persze adjunk is rá; ha rosszul alszunk, akkor például forduljunk szomnológushoz, ugyanis az alvásminőség kihat az életminőségre, mondani sem kell. A következőkben Nagyot alvásdiagnosztikai központban találjuk, ahol mindenféle érzékelőket rak rá egy készséges szomnológus. És már megyünk tovább, egy épülő vagy felújítandó épületbe érkezünk, ahová zajcsökkentő nyílászárókat szerel be a vállalkozó, majd a másik, nyílászárókat gyártó vállalkozónál lefegyverzően részletekbe menő téblábolásba kezdünk. Végül megérkezünk a műsorvezető lakásába, ahol folyik az atkamentesítés, egyetlen plüssállatát, a rókát sem kímélve.

Több műsort láttam, a következő rész a háztáji veteményezésről, termelésről, majd a termények helyi feldolgozásáról szólt, minden szempontból aktuális és hasznos volt az is, ráadásul természetszerűen kerülte szociálisan érzékeny politikusaink javaslatait (kecsketenyésztés, gombaszedés stb.). "Hetente jelentkező dinamikus, friss ökomagazin környezetvédelemről, bioéletmódról, megújuló energiákról. A legújabb trendek, tanácsok." Így szól az ajánló szövege, és örömmel üdvözöljük, mert ez nagyjából így igaz! Változatos és figyelemfelkeltő, aligha várható több egy ilyen jellegű műsortól.

Meg kell állapítanunk: jóllehet innen meg onnan összeszedett, tudott, ezzel együtt átfogó, egyszerű, hasznosítható tanácsokkal szolgál ez az ismeretterjesztő sorozat, még akkor is, ha a lelkesen bemutatott vállalkozásokat nézve gyakran az "ingyenreklám" gyanúja merülhet fel a hálátlan és rosszindulatú nézőben.

M1, március 17.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.