tévésmaci

A szálláskereső sas

Film

Amikor Sztupa és Troché egy szép napon arra ébredtek, hogy eltűntek a kövek, nem éreztek semmi meglepetésfélét. Csak konstatálták a szikár tényt, hogy ahol eddig kő volt, most szivacs van - nem az az egészen puha, inkább olyan kemény vagy félkemény, de mégiscsak szivacs. Némi érzéketlenségre valló reakciójukkal ugyan messze nem voltak egyedül, hiszen az emberek rezzenéstelen képpel siettek reggel a munkába, de azért voltak, akik mégis elcsodálkoztak. Budai polgárok tömegei markolászták például a rakpart kő mellvédjét; az besüppedt kicsit a kezük alatt, de amint elengedték, kirúgta magát, s állt biztosan. A sziklák helyére természetes, úgynevezett élő szivacs került, a kőből készült műtárgyak viszont leginkább a háztartásban használt szivacsot tartalmaztak - inkább konyhait, mintsem fürdőszobait. Mindez kicsit a dolgok színét is megváltoztatta, aminek elsősorban a gyerekek örültek, Dózsa György szobra például sárga lett, csak a hátán volt némi sötétzöld dörzsfelület. A furcsa esetet először egy kereskedelmi rádió mondta be, bár némi hezitálás után, mert a betelefonálós műsor vezetője először azt hitte, hogy a hallgató, aki értesítette e váratlan fejleményről, nos, az tegnap este esetleg a pohár fenekére nézett, s most kótyagosan hazafelé támolyogva valami zenés szórakozóhelyről rossz tréfák kiagyalásával múlatja a tántorgás keserveit, vagy mindközönségesen hallucinál. Szerencsére volt annyi esze, hogy kiküldje a slapajt csekkolni a dolgot, ami annál is kézenfekvőbb lépés volt, mert a stúdió közelében volt egy kőbánya. Tíz perc múlva, tehát hajnali negyed hatkor a szemüveges kis küldönc azzal tért vissza, hogy az emberek hátizsákban hordják haza a fejtőből a szivacsot. Szerencsére a katasztrófaelhárítás szóvivője rövidesen közleményt adott ki, mely szerint kétségkívül szokatlan esetről van szó, de katasztrófáról sem jogi, sem tudományos értelemben nem lehet beszélni. A közleményt eljuttatta a távirati irodának, majd sietett a tévébe. Siessünk mi is, hátha még elkapjuk.

Pénteken (14-én) egy kicsit és egy nagyon túlértékelt filmet ad le egymás után a ViaSat3: este fél tíz előtt kezd A tökéletes trükk, s utána jön, még éjfél előtt a Hetedik - találják ki, melyik a melyik. Annyit segítek, hogy én a Film Mánián hét után kezdett, Titkok szigete című dán-svéd marhaság után kiszállok, s csak éjjel egykor térek vissza az m2-re, mert élek-halok a szovjet filmekért (nem volt ez mindig így), s ki nem hagynám az 1978-as Ugrás a tetőrőlt sem.

Szombaton a Duna régiségkereskedésébe megérkezik délután Zsan Mari, és elénekli Monte Cristo áriáját, vagyis az első felét. Nyolckor a Fem3-on a Napok romjai vagy valami más, még egyszer sem volt az, amit a rádióújság lehozott. Ezért inkább azt ajánlom önöknek, hogy a Film+-on 22.15-kor kezdődő Szellemkutyát nézzék meg, de mivel úgyis látták már, vegyék úgy, hogy nem szóltam.

Vasárnap a gengszterfilmek beljebb is emlegetett szezonjának hála, az RTL Klub éjfélre előszedi A halál keresztútján című filmet, melynek alkotói később nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeimet. Negyed tízkor az éppen Fellini késői korszakát toló Duna-retróbazár a Ginger és Fredet vetíti, de nem nekem - hisz a Casanova után én már csak elkötelezettségből néztem a filmjeit, lévén e kései szakasz nem sok jót hozott, inkább csak nosztalgiát és krokodilkönnyeket. A Film Mánián adott Grindhouse - Halálbiztos című dolgozatot viszont sokan szeretik. Ha ez az, amiben a kaszkadőrt csajok üldözik kocsival, akkor én is. Ha nem az, akkor nem.

Hétfőn adásszünetet tart minden vén komcsi.

Kedden nem tart, mert a Nagyítás lesz a Duna ószerészetében, Amarcord meg a Film Mánián, továbbá The Blues Brothers a Story4-en. Az m1 ráadásul elkezdi nyomatni a vérciki Borgiákat (a nagyanyám Porzsáknak ejti, mit tesz az élettapasztalat).

Szerdán hétfő.

Csütörtökön csütörtök. Hacsak valakit nem érdekel A tizedes meg a többiek, amit a Duna turkálójában találtam. A Film Mánia meg egyben lenyom két "ment. Ámen. Tévézni meg szerfelett ciki.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.