DVD

Amerikai pite: A találkozó

  • Horváth Andrea
  • 2012. október 13.

Film

Tetszik vagy sem, ez a pite tartalmaz nyomokban annyi tartósítószert, ami fogyaszthatóvá teszi most is. Adam Herz hosszú éveken keresztül bombázta a mozikat tökéletlen tinijeivel, és úgy tűnik, esze ágában sincs megválni Stifleréktől. Kedvenceink szexuális szárnypróbálgatásai és a pitelagzi után elérkeztünk az osztálytalálkozóhoz, ahol hőseink néhány klasszikus gimiscsínnyel igyekeznek méltó módon fejet hajtani a valamikori gondtalan évek emléke előtt.

A sztori természetesen nem rejteget nagy fordulatokat, szigorúan csak az történik, ami egy ilyen osztálytalálkozón/filmben történhet. A régi barátságok felélednek, az egykori szerelmesek újra találkoznak, és kötelezően elbizonytalanodnak, illetve sikertelen kapcsolatok kérdőjeleződnek meg. Ozból (Kris Clein) celeb lett, Stiflerből lúzer, Finch (Eddie Kaye Thomas) és Stifler mamája (Jennifer Coolidge) azóta is megszállottan keresi az igazit, Jim (Jason Biggs) apja pedig elhanyagolható öregkori depresszióval küzd, mégis megállíthatatlanul igyekszik tanácsaival ellátni a "fiatalságot". Röviden és tömören: semmi extra, viszont az jól van tálalva.

A rendezőpáros nosztalgikus formában sült pitéje önmagában valószínűleg nem állná meg a helyét, viszont a korábbi részek élménye képes magával ragadni a nézőt, és a tökéletlenség dacára is felfedezhetjük A találkozóban azt az őszinteséget, amellyel mindegyikünk mosolyogva tekint vissza a zűrös, de annál szebb emlékű tinédzseréveire. Összességében tehát jó volt látni a srácokat, de nem szívesen töltenénk el velük újabb négy évet.

Universal

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.